Mit tehetünk érintettként és mi a hatóság feladata illegális égetéseknél?

Az időjárás lassan ősziesre fordul. Sok helyen ilyenkor a szelek nem friss levegőt, hanem az égett műanyag szúrós szagát hozzák, a színpompás fák fölé pedig fekete füst száll. Mit lehet ilyenkor tenni?

Magyarországon bármilyen hulladéknak minősülő anyag háztartási égetése tilos, az otthon keletkező papírhulladék és a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék elégetése kivételével. Ez azt jelenti, hogy a bútorlapok, ablakkeretek, fólia, rongyok és természetesen a vegyes vagy szelektíven gyűjtött hulladék eltüzelése akár háromszázezer forintos bírságot vonhat maga után alkalmanként.

Fontos, hogy ha környezetünkben erre utaló jeleket tapasztalunk (szúrós szagú, fekete, zsíros füst) akkor próbáljuk meg azonosítani, hogy melyik ingatlanban történik ez a tevékenység. (Ezt megkönnyíti, ha az ingatlanon nagy mennyiségű felhalmozott hulladékot látunk, ami egyébként önmagában is jogsértő.) Ezután keressük fel az illetőt és mondjuk el neki, hogy ezzel megmérgezi a környék levegőjét, veszélyezteti magát, családját, szomszédait és háziállatait. Meg lehet neki mutatni a Levegő Munkacsoport által készített tájékoztató röplapot is, amelyet innen lehet letölteni. Sok esetben elég is ahhoz, hogy megszűnjön a zavaró, mérgező égetés, de sajnos gyakran előfordul, hogy az elkövető nem hallgat a szép szóra. Ilyen esetekben a hatóságoktól kell segítséget kérni.

Közérdekű panaszbejelentést lehet tenni a területileg illetékes járási (a fővárosban a kerületi) hivatalnál. Az írásbeli beadvány a célravezető, amelyre egy mintát a Levegő Munkacsoport honlapján is találni. Ezt természetesen a konkrét eset körülményei alapján megfelelően át lehet alakítani és ki lehet bővíteni. Már a beadványban érdemes segíteni a hatóság munkáját bizonyítási eszközök javasolásával (tanúk, szakértői vizsgálat, fényképek, videofelvételek, előre nem bejelentett helyszíni szemle, rendőrségi jegyzőkönyvek használata).

Egyre több helyről lehet hallani arról, hogy a járási hivatalok együttműködnek a helyi rendőri szervekkel, ezért érdemes értesíteni őket is, különösen akkor, ha nagyon súlyos a helyzet, például, ha nagy mennyiségű vagy veszélyes hulladék égetése történik. Ebben az esetben a rendőrség rögzíti a bejelentést és egy esetleges helyszíni szemlén az általuk tapasztaltakat, majd továbbítani tudja az ügyet a járási hivatal felé, súlyosabb esetben pedig akár nyomozást is indíthat hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt, ami a Büntető Törvénykönyvbe ütköző tevékenység.

Eredményesebb lehet, ha a panaszt másokkal – szomszédokkal, barátokkal, ismerősökkel, helyi közösségekkel – együtt tesszük meg. Sok helyen hatékony, ha önkormányzati képviselőhöz, polgármesterhez, helyi civil szervezethez, a sajtóhoz is fordulunk.

Fontos az is, hogy a panaszunkat nyomon kövessük, a beadástól számított legkésőbb egy héttel érdemes felhívni a hivatalt, hogy ki lett az ügyintéző, nála lehet érdeklődni az ügy állásáról, vagy akár szóban további segítséget nyújtani. Természetesen egyik esetben sincs garancia arra, hogy hamar megoldódik az ügy, de minél többet teszünk, annál nagyobb az esély.

A jogellenes égetéses ügyek kulcsa a tevékenység bizonyíthatósága. Még abban az esetben is nehéz a hatóság dolga, ha rendelkezik megfelelő erőforrásokkal, hiszen csak akkor állapíthat meg komoly szankciót, ha az eljárás teljesen szabály- és szakszerű volt. Ellenkező esetben a bíróság megsemmisíti a bírságoló határozatot. Szerencsére az elmúlt években történtek előrelépések. Ilyen a már említett helyi együttműködés a rendőrséggel, amely különösen a helyszíni szemle eredményes lefolytatásában, a tettenérésben segíthet. Több helyen működtetnek hivatali időn túli ügyeleti szolgálatot. Egyre több a példa arra, hogy a hatóság szakértő segítségét veszi igénybe, hogy a kéményből vett minta laborvizsgálata alapján állapíthassa meg a jogellenes égetést. Már hazai példát is hallottunk arra a Lengyelországban bevett módszerre, hogy az égetések felderítését drónnal segítették. Létezik olyan település, ahol az önkormányzati képviselők vetik be tekintélyüket a hatósági eljárás előmozdítására.

Vannak persze sajnos rossz példák is, ahol a járási (kerületi) hivatal nem ismeri kellően a szabályokat, tévesen más hatósághoz teszi át az ügyet, ezzel úgy elnyújtva az eljárást, hogy végül lehetetlen lesz a bizonyítás. Az elmúlt időszakban több helyen lehetett tapasztalni a hatóság részéről értetlenséget, tehetetlenséget, és sok helyen észlelhető az erőforrások (megfelelő szakember, anyagi források az ügyeletre, szakértőre) hiánya.

A szegénység sem elfogadható indok a jogsértésre, az emberi egészség veszélyeztetésére, de ha a környezetünkben ilyen problémát tapasztalunk, akkor először igyekezzünk segítséget nyújtani, természetesen senkit sem szabad hagyni fagyoskodni. Számos helyen az önkormányzat, segélyszervezetek, illetve a helyi közösség már ma is segíti a rászorulókat fűtési gondjaik megoldásában.

Amennyire a szűkös kapacitása engedi, a jogellenes égetéses panaszoknál a Levegő Munkacsoport igyekszik a lakosoknak segítséget nyújtani: ha a hatósági ügyintézésben valaki elakad, keresheti Tanácsadó Irodát. Több olyan eset is volt, amelynél a civil szervezet valamelyik munkatársa is tudott javaslatokat tenni az ügyben eljáró hivatali ügyintézőnek, és ez segített átlendíteni az ügyet a holtponton.

A Levegő Munkacsoport a döntéshozókkal is igyekszik folyamatos párbeszédet fenntartani, hogy a hatósági munka, az illegális égetések megfelelő szankcionálása, megelőzése hatékonyabbá váljon, és ez elősegítse az Országos Levegőterhelés-Csökkentési Program fő céljának elérését, a jelenleginél jobb levegőminőséget mindannyiunknak.

Hírfigyelő