Az állami költségvetés súlyos helyzetére tekintettel határozott lépéseket kell tenni az erre évre előirányzott 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél tartására. Ugyanakkor a társadalom és a gazdaság szempontjából alapvető fontosságú, hogy ez olyan intézkedésekkel történjen meg, amelyek nem gátolják, hanem éppen ellenkezőleg, rövid és hosszabb távon egyaránt elősegítik a fejlődést. A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint ezt elsősorban a környezeti és nemzetgazdasági szempontból káros támogatások felszámolásával, illetve a súlyosan környezetszennyező és egészségkárosító tevékenységek fokozott megadóztatásával kell elérni.

Az államháztartási hiány csökkentésére irányuló intézkedések közül viszont egyértelműen elhibázottnak tekinthető, hogy a kormány 16 milliárd forint támogatást vonna el a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól.

Az innováció a fejlődés alapja. A fejlett országok gazdasági növekedésének 70 százaléka köszönhető a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak, Magyarországon pedig ez az arány közel 50 százalékosra tehető. A világ legversenyképesebb országai kivétel nélkül kiemelt állami támogatásban részesítik az innovációt. Jelentőségét fokozza, hogy a jelenlegi környezeti válság és az előre látható energiaválság megoldásához elengedhetetlen az innovációs ráfordítások számottevő növelése.

A tervezett elvonás jóvátehetetlen károkat okozna azért is, mert folyamatban lévő fejlesztéseket, kutatásokat szakítana meg. Ezek jellegükből fakadóan nem függeszthetők fel és indíthatók újra tetszés szerint. Ez azt jelenti, hogy az eddig fejlesztések kútba esnek, az ezeket végző szakemberek szétszélednek, ami hosszú távon is pótolhatatlan veszteséget jelent országunk részére.

Szintén aggályos, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség határozatlan időre függesztette fel a piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására, a kutatás-fejlesztési központok fejlesztésére, valamint az innovációs és technológiai parkok támogatása kiírt pályázatokat. Ez további 18,4 milliárd forint elvonást jelent. Bár egyetértünk azzal, hogy a pályázati kiírások komoly szakmai felülvizsgálatra szorulnak, azonban ezt a felülvizsgálatot rövid idő alatt meg kell tenni, és a pályázatokat mielőbb ismételten meg kell hirdetni.

Amennyiben sor kerül ezekre az elvonásokra, az nagy mértékben rontaná országunk nemzetközi megítélését is. Magyarország tölti be 2011-ben az Európai Unió elnökségi tisztségét – annak az Európai Uniónak, amelynek tagországai éppen néhány héttel ezelőtt fogadták el a 2020-ig szóló stratégiáját. Ez a stratégia öt kiemelt célt jelöl meg, amelyek közül a második „a kutatás és fejlesztés feltételeinek javítása, különösen azt célozva, hogy e területen a köz- és a magánszféra beruházásainak együttes mértéke a GDP 3%-a legyen…” Ez a célkitűzés egybeesik az emberek elvárásaival is. Egy nemrég elvégzett közvélemény-kutatás szerint ugyanis az európaiak mintegy 80 százaléka érdeklődik a tudományos felfedezések és a technológiai fejlesztések iránt.

Az innovációtól történő forráselvonást a kormány azzal indokolta, hogy a jelenlegi innovációs rendszer nem elég hatékony. Ez az indoklás sajnos csak a döntést hozók lejáratására jó, ugyanis aligha hiszi el bárki, hogy az elvonások révén a kutatás-fejlesztés hatékonyabbá válik, javul a magyar gazdaság innovációs képessége. Egyébként ilyen indok alapján gyakorlatilag mindent fel lehetne számolni, sőt az egész országot be lehetne zárni.

A Levegő Munkacsoport sürgeti a döntés felülvizsgálatát, a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatásának fenntartását és fokozását.