Előszó

A tisztelt Olvasó immár 1992 óta minden évben kézbe veheti a következő évre vonatkozó költségvetési javaslatainkat. Az előző évektől eltérően azonban nem ősszel, hanem csak néhány hónappal később, 1999 márciusában jelenik meg ez a kötet. Ennek fő oka az, hogy a hivatalos költségvetési törvényjavaslat egy hónappal később jelent meg a szokásosnál. Ezért úgy döntöttünk, hogy ajánlásainkról egy előzetes összefoglalót készítünk (ld. a Lélegzet 1998/10. számát és az Érdek és Érték 1998. 5–6. számát!), a törvényjavaslat konkrét módosítására tett javaslatainkat pedig egyenként juttatjuk el az Országgyűlés illetékes bizottságainak. Így ez a kötet részben ezeket a javaslatokat tartalmazza, részben pedig ajánlásokat fogalmaz meg a 2000. év állami költségvetéséhez.

Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az itt leírtak nem valósíthatóak meg egyik pillanatról a másikra, hiszen az általunk is képviselt ember-, kultúra- és környezetközpontú szemlélet elterjedéséhez idő kell – mégis azt állítjuk, hogy alternatív költségvetésünk semmi olyan gondolatot nem tartalmaz, amely megvalósíthatatlan lenne. Mindezek mellett tudomásul vesszük a jelenlegi helyzetet: azt, hogy a döntés-előkészítők és döntéshozók többsége részben másként gondolkodik. Tapasztalatunk szerint azonban az elvi ellentétek és gyakorlatias kifogások mellett egyre többen figyelnek az általunk is képviselt gondolkodásmódra, s a fenntartható fejlődés érdekében a mi elveink mellett teszik le voksukat. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évek során számos konkrét javaslatunkat elfogadta a Kormány, illetve az Országgyűlés is, és azokat beépítették a különböző szintű jogszabályokba (Más kérdés, hogy az általunk megnevezett javaslatot többnyire nem az általunk javasolt célok elérése érdekében használták fel.).

Itthon és külföldön egyaránt egyre több társadalmi mozgalom, érdekképviseleti szervezet, sőt hivatalos szerv is azokat az elveket képviseli, amelyek alapján ajánlásainkat megfogalmaztuk. Az Európai Unió Brüsszeli Bizottsága, az Európai Parlament, az OECD az Európai Szakszervezeti Szövetség és más intézmények nap mint nap kiadott állásfoglalásai is ezeket erősíti meg. A közvélemény kutatások szintén arról tanúskodnak, hogy a nyugat-európai lakosság megérti és támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek országuk államháztartásának olyan átalakítását irányozzák elő, amely az embert, a kultúrát és a környezetvédelmet részesíti előnyben. Tapasztalataink szerint szinte nincs olyan iparág sem, amelynek képviselői ne ismernék el ezeknek a javaslatoknak az ésszerűségét. (Más kérdés, hogy a kedvezőtlenül érintett és ugyanakkor rendkívüli befolyással bíró ágazatok a gyakorlatban mindent megtesznek azért, hogy az immár elkerülhetetlen változtatásokra minél később kerüljön sor.)

Munkánkkal ahhoz kívánunk hozzájárulni, hogy Magyarország élen járjon a fenntartható fejlődéshez szükséges lépések megtételében.

Ajánlásaink alapelvei a kezdettől fogva változatlanok, a konkrét pontokban pedig sok a visszatérő, az elkövetkező években is hasznosítható elem. Így jelen tanulmányunkat nemcsak az 1999. évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban, hanem egyúttal a 2000. év költségvetési koncepciójára is tekintettel dolgoztuk ki.

Meggyőződésünk, hogy ajánlásaink megvalósítása hozzájárulna

Ehhez kérjük a tisztelt Olvasó támogatását is.

* * *

Javaslataink kidolgozásában számos szakértő vett részt. Az anyag szerkesztését, a végleges változat elkészítését az alulírottak végezték, s a leírtakért – az esetleges hibákat is beleértve – mi vállaljuk a teljes felelősséget. Az itt megfogalmazott gondolatokkal javaslatokkal kapcsolatban várjuk az észrevételeket, tanácsokat a további munkához.

Budapest, 1999. március 5.

 


Vadász János
a Közgyűjteményi és Közművelődési
Dolgozók Szakszervezetének
elnöke 


Lukács András
a Levegő Munkacsoport
Országos Környezetvédő Szövetség
elnöke