A Levegő Munkacsoport havi hírlevele                                                         I. évfolyam 12. szám                            2006. december

Zöld sikerekben gazdag, boldog Újévet kívánunk
minden kedves Olvasónknak!

A HÓNAP ESEMÉNYE

Fórum a kamionforgalomról

Egyöntetű volt a felszólaló polgármesterek álláspontja azon a konferencián, amelyet a Fidesz Zöld Tagozata, az MSZP Környezetvédelmi Munkacsoportja és a Levegő Munkacsoport rendezett a kamionforgalomról Budapesten 2006. december 15-én.

Tönkrement utakról, megrongált házakról, elviselhetetlen zajról és levegőszennyezettségről, megnövekedett balesetveszélyről számoltak be, és egyúttal követelték ennek az állapotnak a mielőbbi megszüntetését. A rendezők és a résztvevők egyaránt elfogadhatatlannak tartották azt is, hogy évente immár 2,5 millió külföldi kamion száguld át úgy az országunkon, hogy az általuk okozott károkat, költségeket még mindig a magyar adófizetők állják. Nem hoz megoldást az sem, hogy néhány további útra kiterjesztik az autópálya-matricát - állapította meg a Levegő Munkacsoport a vonatkozó kormány-előterjesztés tervezetének véleményezésében. A szervezet egyúttal megismételte javaslatát, amely megvalósítása esetén jelentősen enyhítené a gondokat, az önkormányzatok pedig komoly többletforrásokhoz juthatnának, amit közlekedési problémáik megoldásához használhatnának fel.
 

TOVÁBBI HÍREINK

Hatóságok

Sajnos helytálló volt a Levegő Munkacsoport figyelmeztetése: az állami ellenőrző szervek leépítése miatt mindennapossá váltak a környezetvédelmi és egészségügyi botrányok. A 2007. évi költségvetési törvény elfogadását követően - amely további leépítéseket irányoz elő - az Energia Klub, a Hulladék Munkaszövetség, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet - ismételten sürgette  a kormányt, hogy erős hatóságok kiépítésével, rendszeres ellenőrzéssel állítsa vissza a bizalmat, a jogkövető magatartást hazánkban. Erre bőségesen lenne forrás, ha a kormány csökkentené a piactorzító állami támogatásokat.

A Mátra vasútjáért

A szárnyvonalak megszüntetéséről szóló döntés a helyiek érdemi bevonása nélkül történik. Ez volt a végkicsengése annak a fórumnak, amelyet a Magyar Közlekedési Klub és a Levegő Munkacsoport rendezett december 29-én a recski Bányászati Múzeumban, és amelyen az érintett települések polgármesterei, vasutasai, vállalkozói, civil szervezetek, turisták és helyi utasok mellett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a MÁV, valamint a Volán vállalatok képviselői is megjelentek. A résztvevők arra a kérdésre kerestek választ, hogy van-e remény a jól hasznosítható szárnyvonalak megmaradására. Ilyen a Kál-Kápolna-Kisterenye vonal is, amelyen a kormány 2006. december 7-i bejelentése szerint - 14 sorstársához hasonlóan - 2007-től szünetel a személyforgalom. A felszólalók szerint társadalmi összefogással kell kikényszeríteni a döntés felülvizsgálatát, hogy csökkenthető legyen a lakosság, a személygépjármű-vezetők, a kerékpárosok életét megkeserítő közúti terhelés. Kijelentették, hogy a Tarna menti települések akár a teljes útlezárástól sem riadnak vissza. A tarnaszentmáriai polgármester lehetetlennek tartja azt a helyzetet, hogy a falu házai előtt kamionok robognak, miközben a házak mögött fut a vasút. Lukács András a Levegő Munkacsoport elnökének előadása megoldást ajánlott a kamionforgalom általános csökkentésére, az okozott károk megtérítésére, melyet a helyi közlekedésre, jelen esetben akár a vasúti személyszállítás megtartására is lehet fordítani. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke előadásában megoldást ajánlott a kamionforgalom általános csökkentésére, az okozott károk megtérítésére, melyet a helyi közlekedésre, jelen esetben akár a vasúti személyszállítás megtartására is lehet fordítani. A Vasutas Települések Szövetsége által kezdeményezett aláírásgyűjtéshez kapcsolódva a helyiek 700 aláírást gyűjtöttek össze melyet a fórum záróaktusaként átadtak a Magyar Közlekedési Klub képviselőjének. A helyi polgármesterek közös nyilatkozatot  juttattak el a GKM-nek, szorgalmazva a vasútvonal megőrzését.

Nagymező utca, Múzeum kert: A mi zsebünkre megy!

Nemegyszer vagyunk kénytelenek, akár évtizedekig viselni előkészítetlen, vagy egyéni érdekeket aránytalan mértékben szem előtt tartó közcélú beruházások hátrányait. Most két mélygarázs okoz fejfájást. Az egyik építkezés - az engedélyekkel kapcsolatos ügyészségi vizsgálat döntését meg sem várva - a Nagymező utcában indult meg a karácsonyi ünnepek előtt. A másik a Nemzeti Múzeum kertje alá nagy csendben előkészített mélygarázs terve. A Nagymező utcai beruházás pongyola engedélyezési eljárásának egyes részleteiről a sajtó már beszámolt az elmúlt hetekben. Miután a Levegő Munkacsoport, a Védegylet és a helyi lakosok az ügyészséghez fordultak  az építési engedély ellen, a december 21-i kerületi képviselőtestületi ülésen újabb ellentmondásba keveredtek a kerület vezetői. A tüntetőknek azt állították, hogy szabályos volt az építkezés megkezdése, mert az nem függ össze a garázzsal, csak a közművek felújítására vonatkozik. Arra a kérdésre azonban, hogy a közművállalatoknak a felújításról miért nincs tudomása, nem tudtak válaszolni. A Nagymező utcában példaértékű civil összefogásnak  lehetünk tanúi. Sajnos azonban legtöbbször a helybeliek saját bőrükön, és megkésve tapasztalják meg, mit jelent a civil társadalom passzivitása. Társadalmi ellenőrzés hiányában az önkormányzatok olykor az elemi eljárási szabályokat is figyelmen kívül hagyják. Még nagyobb baj azonban, hogy a nyilvánosság kizárásával megkötött szerződések egyoldalúak, a közérdek szinte mindig hátrányba kerül a magánérdekekkel szemben.

A Levegő Munkacsoport a bírósághoz fordult a Nemzeti Múzeum kertje alá tervezett mélygarázs ügyében, mert a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke érdemi vizsgálat nélkül elutasította az elvi építési engedéllyel kapcsolatban beadott fellebbezését. Maga a létesítés ötlete is furcsa, hiszen hosszabb ideje folyik a múzeum kertjével határos Pollack Mihály téren egy nagy mélygarázs építése. Magyarázatként a beruházó először azt hozta fel, hogy a műtárgyak szállításához úgyis kell egy fedett rakodóhelyet kialakítani. Ennek azonban ellentmond a tervezett létesítmény igen kicsi belmagassága, vagyis a teherautók nem tudnának oda bemenni!

A Levegő Munkacsoport a sajtóban

Járványok a leépítések miatt

"Az ÁNTSZ esetében mintegy 1500 fős leépítésről beszélt a Levegő Munkacsoport elnöke, és arról, hogy a 2005-höz képest a felére csökken jövőre az intézmény költségvetése. Mivel nemcsak az ÁNTSZ-t érintik ezek a leépítések, hanem szinte valamennyi fontosabb ellenőrző szervet, ezért a Levegő Munkacsoport levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, amelyben arra kérik a kormányfőt, gondolja át a költségvetésben az erre a területre szánt összeget, mert még nem késő annak módosítása" - hangzott el a Kossuth Rádió Krónika című műsorában.

Decemberi sajtónyilatkozatok:

Az áremelés dugót okoz
A hatóságok leépítése óriási felelőtlenség
Levél a miniszterelnöknek biztonságunk érdekében

A Levegő Munkacsoport a sajtóban

KIADVÁNYOK

Megjelent Lélegzet téli száma

A tartalomból:

A felelősség kultúrája

"Mindenki csak egy ágat tör le az erdőben, hogy haza vigye, és a sok tízezer turista így tönkreteszi az erdőt. Mindenki csak egy kicsit autózik és a közös levegő lassan belélegezhetetlen" - írja Csányi Vilmos etológus professzor "A felelősség kultúrája" című cikkében.

"A felelősségvállalás nem független a társadalom fejlettségétől" - interjú Braun Róbert kommunikációs szakemberrel

Hogyan fér össze a látvány-CSR, azaz a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a lobbi? Nem tapasztalja, hogy a  vállalati társadalmi felelősségvállalás hangoztatása gyakran csupán azt a célt szolgálja, hogy a vállalatok elhárítsák a várható kötelező szabályozást, ami a társadalomnak esetleg sokkal előnyösebb lenne? - egyebek mellett erről kérdeztük Braun Róbertet.

Új méz a madzagra?
Mi a bioüzemanyagok jövője?

FOTÓALBUM -- Újévi üzeneteink
Válogatás az elmúlt évek társadalmi célú plakátjaiból

A díj, amit érdemes kivetni

A tehergépkocsik útdíjának bevezetéséhez kívánt a Levegő Munkacsoport hozzájárulni azzal is, hogy lefordította és megjelentette A díj, amit érdemes kivetni című kiadványt. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) által összeállított tanulmányának célja, hogy útmutatást nyújtson a döntéshozóknak, szakembereknek, civil szervezeteknek az Európai Unió vonatkozó szabályozásáról. Azt, hogy erre nagy szükség van, bizonyította a kamionforgalomról rendezett december 15-i konferencia, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium több levele is.

A sínek tovább bírják

Kibővített és frissített változatban jelentette meg a Levegő Munkacsoport A sínek tovább bírják című kiadványát. Egyebek mellett részletes válaszok találhatók azokra a kifogásokra, amelyeket egyes fuvarozók vetettek fel az első kiadás megjelenése óta. Kiderül, hogy az útdíj bevezetése még a fuvarozók részére sem egyértelműen hátrányos.
 

Uniós törekvések a fenntartható növényvédelemért

Az Európai Bizottság három új, a növényvédő szerekkel kapcsolatos jogszabálytervezetet készít elő. A jelenlegi növényvédelmi gyakorlat problémáiról, az emberi egészség és a környezet megóvása érdekében készülő tervezetek fontosságáról és az ezekkel kapcsolatos civil elvárásokról szól a Levegő Munkacsoport legújabb döntéshozóknak szánt kiadványa.
 

ESEMÉNYEK, RENDEZVÉNYEK

VOLT:

Budapest zöldterületeiért

A civil szervezeteknek a zöldfelületek védelmében és fejlesztésében betöltött szerepéről tartott előadást Lukács András "A főváros közterületeinek növény- és talajvédelme" című konferencián. A Levegő Munkacsoport elnöke, ismertetve a Schnier Mária által ebből az alkalomból készített tanulmányát, elmondta, hogy a Levegő Munkacsoport egyebek mellett azon nyugat-európai városok példáit tekinti mintának, ahol a lakosság eredményesen lép fel a zöldfelületek megóvásáért. A rendezvényen Demeter Tibor és Farkas Ágnes, a Főkert Zrt. munkatársai beszámoltak arról, hogy a budapesti fasorok 30 ezer fáját mérik fel (eddig a munka kétharmadával végeztek) annak az útmutatónak alapján, amelyet Radó Dezső a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének néhai elnöke készített..

Zajcsökkentés a városokban

Az Európai Unió lakosságának közel egyharmadát éri határértéken felüli zaj nappal - hangzott el azon a brüsszeli konferencián, amelyen részt vett a Levegő Munkacsoport képviselője is. A "Zajcsökkentés a városokban - a legjobb megoldások" című rendezvényen a szakértők megerősítették: az ilyen mértékű zaj mindig egészségkárosító. Az Európai Bizottság öt tagállam ellen indított bírósági eljárást a zajra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt.

Fenntartható közlekedésért a fejlődő országokban

Jelentős munkát végzett az afrikai és ázsiai fejlődő országokban a jobb tömegközlekedés és a kerékpározás feltételeinek javítása érdekében a Közlekedés- és Fejlesztéspolitikai Intézet Európai Tagozata (ITDP-Europe)  - állapította meg a szervezet december 8-án tartott közgyűlése. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, aki egyúttal az ITDP Europe alelnöki tisztségét is betölti, elmondta, hogy a kelet-európai térségben is egyre inkább kibontakozik a szervezet tevékenysége: Csehországban, Lengyelországban és Szerbiában a városi terjeszkedés kordában tartása és a rozsdaövezetek (a lepusztult ipari és egyéb területek újjáélesztése érdekében) ad tanácsokat az önkormányzatoknak és civil szervezeteknek.

Készüljünk fel a nyári hőségekre!

Szükség lenne Budapest városklíma-térképére, amely a rendezési tervek, illetve az építési előírások alapjául szolgálna. A Levegő Munkacsoport szerint ennek különös aktualitást ad az éghajlatváltozáshoz való kényszerű alkalmazkodás mellett a készülő új fővárosi építési keretszabályozás. Erről beszélt Beliczay Erzsébet elnökhelyettes december 12-én az Országos Meteorológiai Szolgálat által rendezett Éghajlatkutatók Fórumán. Követendő példaként említette, hogy az EU előírásai alapján az idén elkészül a Budapesti Agglomeráció zajtérképe, közel egy milliárd forintból. Ennek alapján intézkedési tervet kell kidolgozni, és a határértékek meghatározott túllépése esetén az önkormányzatoknak be kell avatkozni a csendesítés érdekében. (Korábban a Levegő Munkacsoport kezdeményezésére készült városklíma-vizsgálat a Milleniumi Városközpont területéről.) Nemes Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője a készülő Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia előkészítéséről beszélt. Nincs könnyű dolga a minisztériumnak, mert az éghajlatvédelem nagyon összetett probléma, és hazánkban sajnos nincs jó hagyománya a szektorok és a térségek közötti együttműködésnek.

Betegségügyi reform helyett hatékony egészségügyet!  

December 5-én az Országos Civil Fórum (OCF) kerekasztal-beszélgetést rendezett az egészségügy tervezett reformjáról és az ezzel kapcsolatos szakmai fenntartásokról. Sajnos az ügy bonyolultsága és a meghívott előadók nagy száma miatt nem sok idő jutott a résztvevők hozzászólásaira. Ezért itt írnánk le röviden két gondolatot, amelyek árnyalják az ott elhangzottakat.

Megállhat-e biológiai értékeink csökkenése 2010-ben?

Hiába keletkeznek pénzügyi alapok az EU polgárainak adójából, az elosztásnál valahogy mindig a leghátulra kerül a természetvédelem - ez derült ki a legnagyobb európai környezetvédő ernyőszervezet, a brüsszeli székhelyű Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) december közepén tartott tanácskozásán, amelyen részt vett Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. A téma a civil környezetvédő szervezetek szerepe a Kohéziós és Strukturális Alapok felhasználására készülő nemzeti programokban. A főképp az EU régebbi tagországaiból érkezett résztvevők igen vegyes gyakorlatról számoltak be. A Monitoring Bizottságok mellett működő Horizontális Albizottságokkal és a zöld szervezetek Országos Találkozóján évente megválasztott delegáltak gyakorlatával mi magyarok két jó példával szolgáltunk. Sajnos a véleményezési lehetőség még nem garancia arra, hogy a pénzeket fenntartható módon használják majd fel. Komoly gondok vannak - nemcsak nálunk - a NATURA 2000 területekre fordított összegekkel és célokkal. Az EU célkitűzése az, hogy 2010-re álljon meg a biológiai sokféleség csökkenése Európában. Ennek elérését az eddigi termelési és fogyasztási gyakorlat mellett az éghajlatváltozás is nehezíti. Ugyanakkor az egyes tagállamok kormányai ragaszkodnak ahhoz, hogy maguk döntsenek a programokról és az összegekről az alapok felhasználásánál, ami sokszor a természetvédelem kárára történik. Ha mégis jut pénz a NATURA 2000 programra, azt is inkább látogatócentrumok, hozzájuk vezető utak, kerítések építésére szánják.
 

Környezeti Tanácsadó Irodánk ügyeiből

Így se jó? Úgy se jó?

Most már nemcsak Dél-Baranyában, de Pécsett se lehet fához jutni a "biomassza" erőmű végtelen étvágya miatt. Mint ismeretes, a régi nagy szennyezéskibocsátású erőművet 2004-re be kellett volna zárni az EU előírásai alapján. Kapóra jött a tulajdonosnak a "zöld energia" támogatási rendszere, amely a "megújuló energiákkal" kapcsolatos beruházásokat és a "zöld áram" termelését egyaránt nagyvonalúan támogatja. Így a bezárás helyett csak egy-egy erőműblokkot kellett átalakítani fatüzelésre, és máris folyhatott tovább az energiatermelés - a gazdaság más ágazataihoz képest - igen kedvező profittal. Az erdészetek és a zöldenergia-termelők jól járnak a jelenlegi szabályozással, nem így a fatüzelésre berendezkedett háztartások és a természet. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájához rendszeresen érkező lakossági bejelentések szerint a magas faárak miatt gyakran egész erdők esnek áldozatul a favágóknak - sok esetben törvényellenesen, hiszen egyre kevesebb az őr a folyamatos leépítések miatt. Bécsben most helyeztek üzembe egy óriási, 400 MW-os fatüzelésű erőművet, ahová 100 kilométeres körzetből szállítják a tüzelőanyagot. Nyugat-Magyarország jócskán beleesik ebbe a körzetbe.
Természetesen a Levegő Munkacsoport nem az üvegházhatású gázok csökkentését és az import energia kiváltását ellenzi. Arra azonban jobban kellene vigyázni a szabályozásnál, hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon.

Hogy a penész NE egye meg!

Többen fordultak Tanácsadó Irodánkhoz azzal a kérdéssel, hogy miután a tél beálltával belevágtak lakásuk, házuk hőszigetelésébe váratlan gond adódott: a penészfoltok megjelenése a falon. Ahol a penésznek kedvezőek a feltételek, ott az emberi egészség, az épületszerkezetek veszélyben vannak. A már szemmel is látható penésztelepek megjelenése előtt az első tünetek a kellemetlen, fülledt levegő, dohos szag. A penészgombák szaporodását biztosító spórák - melyek szabad szemmel nem fedezhetők fel - tömegesen kerülnek a helyiség légterébe. Egyes penészgomba fajok spórái mérgező anyagokat is tartalmaznak, ami komoly egészségügyi problémákat  okozhat. A szemmel is látható telepes elterjedés otthonunk szerkezeti felépítését is veszélyezteti. Bontja az építőanyagok jelentős részét (festékek, tapéták, textíliák, faanyagok stb.), kedvező feltételeket teremtenek a még nagyobb károkat okozó bomlási jelenségeknek (rothadás, korhadás stb.) ezért fontos tudni, hogy hogyan vehetjük fel ellenük a harcot, illetve melyek a megelőzés lehetőségei. Bővebben itt.
 

Észrevételeiket a hirlevel@levego.hu drótpostacímen várjuk, a hírlevélről leiratkozni ugyanezen a címen lehet!