Rémek az otthonunkban – A beltéri levegő szennyezői

VEGYSZEREK

Oldószerek és egyéb vegyszerek a lakásban: bútorok, textíliák, burkolatok
A lakásokban lévő műanyagtermékekből, ragasztóanyagokból, de akár a tisztítószerekből, kozmetikumokból és illatosítókból is távozhatnak illékony szerves vegyületek (VOC). Ezekre az anyagokra jellemző, hogy már kisebb mennyiségben is rosszullétet, fejfájást, koncentrációzavarokat vagy nyálkahártya-irritációt okozhatnak. Hosszabb távú, erősebb kitettség esetén növelik a légzőszervi és a daganatos megbetegedések esélyét.
A káros anyagok a frissen felújított szobákban érik el a legmagasabb koncentrációt. Hogy miért? Egyes festékek, ragasztók száradásuk során sok ilyen anyagot bocsátanak ki, de a farostlemez bútorokból is nagy mennyiségben kerülhetnek a levegőbe. A felújítások mellett a lakások levegőjét erősen szennyezheti egy-egy körömfestés, vagy illatosítókkal való „légfrissítés”.

Milyen vegyszerek jutnak ki a műszaki cikkekből
A műszaki cikkek és más használati tárgyak egy részét égésgátló anyagokkal kezelik, az erre a célra használt brómozott vegyületek lassan bomlanak le, és felhalmozódnak az élő szervezetben. Ezek a vegyületek hatással lehetnek egészségünkre is, befolyásolják a magzatok fejlődését, és ronthatják a gyermekek szellemi képességeit.
Fénymásolás során a levegő oxigénmolekuláiból ózon képződik. Az ózon irritálja a szemet, a nyálkahártyákat, a légutakat, és köhögést, fejfájást vált ki. Magas ózonkoncentrációjú levegő hosszú ideig tartó belégzése légcsőhurutot (bronchitis), szemgyulladást okoz, károsítja a tüdőműködést és csökkenti az ellenálló képességet a megfázásokkal és a tüdőgyulladással szemben. Kiemelten kockázatos krónikus szívbetegek, asztmások vagy hörghurutban szenvedők számára.

Ismeretlen veszélyek: vegyszerek játékokban, műanyag termékekben
Nem minden műanyagterméknek azonos az összetétele. Az egyes cikkek gyártásához (pl. kábelek) különféle lágyító vagy stabilizáló adalékokat használnak. Ezek az anyagok kijutnak a lakás légterébe is.
A ftalátvegyületek használata a PVC lágyítására ma is elterjedt. Ezen anyagok egy része befolyásolja az emberi hormonrendszer működését. A káros egészségügyi hatások miatt a legveszélyesebb típusokat már nem lehet a három évesnél fiatalabb gyermekeknek szánt termékekben felhasználni. De ezek a különös aggodalomra okot adó anyagok még megtalálhatóak a lakásokban, így a gyermekek továbbra is számottevő kockázatnak vannak kitéve. Ezt a tényt igazolják azok a porvizsgálatok is, amelyeket otthonokban és óvodákban végeztek.

Mérgek a lakásban: rovarirtó szerek, vegyszerezett dísznövények
Néha szándékosan juttatunk mérgező anyagokat a lakásba: amikor kellemetlen lakótársainkat kívánjuk száműzni.
A rovarok, penészgombák vegyszeres mérgezésével, a szobanövények permetezésével azonban saját egészségünket is károsíthatjuk. Az előző években már számos, az egészségre kockázatot jelentő irtószer uniós forgalmazását megtiltották, de még ma is vannak a piacon olyan hatóanyagot tartalmazó készítmények, melyek rákkeltő vagy hormonális hatásúak lehetnek, illetve károsítják az immunrendszert.
Azok a gyermekek, akiknek családjában használnak háztartási rovarirtó szereket, nagyobb eséllyel kapnak el egyes krónikus betegségeket.

Háztartási vegyszerek: takarítószerek, kozmetikumok, légfrissítők
A tisztító és fertőtlenítő szerek helytelen használata egészségkárosodást okozhat, ráadásul a túl steril környezet az allergia kialakulásának esélyét is növeli.
A kozmetikumok összetevőinek egy része szintén egészségkárosító hatású mesterséges anyag. Az ezekkel kapcsolatos érzékenység sokszor egyénenként változik. Az EWG nevű szervezet az interneten bárki által elérhető (www.ewg.org/skindeep) adatbázist hozott létre a kozmetikumok összetevőinek értékelésére. Sajnos elmondható, hogy a márka nem jelent biztonságot, sok elfogadott és ismert termék használata kockázatos.
A légfrissítők a közhittel szemben nem tisztítják a levegőt, hanem tovább növelik abban a káros anyagok mennyiségét.

ÉGÉSTERMÉKEK

A sütés-főzés szennyezői
Az ételek elkészítése is szennyezi a lakások levegőjét. Több milliárd embert súlyosan érint a főzésből származó légszennyezés. A kémény nélküli, szilárd anyagokat használó füstös konyhák miatt évente közel kétmillió ember veszti életét.
Bár a hazánkban elterjedt gáztűzhely használata lényegesen kevesebb szennyeződést okoz, az is egészségkárosító hatású nitrogén-oxidokat, szén-dioxidot, szén-monoxidot termel.
A tapadásgátló (teflon) bevonattal ellátott konyhai eszközökből magas hőmérsékleten perfluorozott vegyületek szabadulnak fel, ezek a szervezetbe kerülve felhalmozódnak és károsíthatják egészségünket. A főzéskor a levegőbe jutó gázok könnyen végezhetnek a lakásban tartott díszmadarakkal. A kifutott odaégő ételekből pedig poliaromás szénhidrogének kerülnek a levegőbe.
A gáztűzhelyt sose használjunk fűtésre, hiszen az égéstermékek a lakás levegőjét szennyezik, két-háromszorosára növelve a légúti és allergiás panaszok kockázatát.
Célszerű megfontolni szagelszívó, vagy elektromos (indukciós) tűzhely használatát. Ezek hiányában gondoskodni kell a megfelelő szellőztetésről.

Dohányfüst
A dohányzás a leggyakoribb beltéri szennyezőforrás,,egészségkárosító hatása is közismert.
Becslések szerint a napi egy doboz cigarettát elfüstölő dohányos ember mellett három szál cigarettát „szív el” a passzív dohányos. Hazai vizsgálatok szerint a légúti megbetegedések kialakulásának esélye kétszeresére nő a lakásban is dohányzó szülők gyerekeinél.
A dohányfüst több ezer vegyületet tartalmaz, ezek egy része az egészségre nézve bizonyítottan ártalmas. Még a passzív dohányzás is növeli a daganatos szív- és érrendszeri megbetegedések esélyét, károsítja a magzatok fejlődését. A dohányfüstnek nincs olyan kis mennyisége, ami még biztosan ártalmatlan. A koncentráció növekedésével egyre nagyobb az egészségügyi kockázat.

BIOLÓGIAI SZENNYEZŐK

A nedves lakás szennyezője a penész
A penész megjelenése a lakásokban nem csak esztétikai kérdés. A gombák terjedése az építőanyagok (tapéták, faelemek, festékek) károsodásával is együtt jár. A felbukkanó dohszag rontja az életminőséget, sőt a lakás penészedése egészségügyi problémát is okozhat!
A penészgombák több megbetegedés előidézői. Leginkább a légzőszervi megbetegedések kialakulásának esélyét növelik, az asztmás és allergiás reakciók kiváltása mellett fertőzést, irritációt, mérgezést okozhatnak.
Hazai vizsgálatok szerint a penészes lakásokban élő gyerekeknél kétharmaddal magasabb az asztma és az allergia kialakulásának esélye.

A házi poratka és a poratka-allergia
A penészgombák mellett más kellemetlen lakótársaink is lehetnek. A poratkák elsősorban a lakásokban lévő textíliákban élnek, fő táplálékukat az emberekről lehámló, penészgombák által megpuhított bőrdarabkák jelentik.
Az allergiás tüneteket a poratkák levegőbe kerülő száradt ürüléke okozza. A belélegzett allergének a szervezetbe kerülve irritációt, allergiát okozhatnak, és az asztma kialakulását is elősegítik. A poratkák legnagyobb mennyiségben a matracokban, a párnákban és a plüssállatokban fordulhatnak elő. Mivel létfontosságú számukra a magas páratartalom,, így szárazabb beltéri levegőben kevésbé tudnak elszaporodni.
Legalább 60 °C-os mosással a poratkák és ürülékük is eltávolítható.

TERMÉSZETES EREDETŰ SZENNYEZŐFORRÁSOK

Természetes radioaktív szennyező: a radon
Ez a színtelen, szagtalan nemesgáz a földkéregből áramlik. A radon bomlásából származik a természetes eredetű háttérsugárzás 40 százaléka. Ez a gáz a szabad légkörben is megtalálható, de a lakásokban jellemzően egy nagyságrenddel nagyobb koncentrációban fordul elő.
Egészségügyi szempontból felerősíti a radon negatív hatását, ha magas a szálló por koncentrációja, így a dohányosokat fokozottan veszélyezteti a belélegzett levegő szennyezettsége. A tüdőrákos megbetegedések kialakulásában a dohányzás után ezt tekintik a legfőbb kockázati tényezőnek, mivel a megbetegedések 10–15 százalékáért tehető felelőssé.

Hírfigyelő