Új szakmai-jogi kiadvány: „Az Aarhusi Egyezmény intézményrendszere és gyakorlata”

A 10 éve ratifikált Aarhusi Egyezmény a környezeti információkhoz való szabad hozzáférés és a társadalmi részvétel mikéntjének meglévő, „nemzetközileg elfogadott” alapelemeit gyűjtötte össze - és azokat minimális elvárásként fogalmazta meg. Hogy ezek a minimális elvárások hogyan teljesültek? A témában öt éve jelentettünk meg egy brosúrát A szárba szökkent Aaarhus címmel, amelyben értékeltük ennek honi megvalósulásával kapcsolatos civil tapasztalatainkat is. Összegezésként szomorúan állapítottuk meg: az Egyezmény három pilléréből csupán a (közérdekű környezeti) információhoz való hozzáférés az egyedüli terület, amelynek jogi háttere valóban garantálhatná a hatékony jogérvényesítést. Garantálná, ha jól működne a negyedik pillér: a részvételre való képesítés. Mivel azonban ezzel súlyos bajok vannak, az adathozzáférésnél is csak részsikerekről beszélhetünk.

A most elkészült új kiadványunkban rövid áttekintést adunk a mostani magyarországi helyzetről, de a hangsúlyt leginkább az egyezmény hatályba lépése óta eltelt időben a különböző testületekben folyó munka bemutatására helyezzük.

A kiadvány első részében Móra Veronika tanulmányát felhasználva foglaljuk össze az egyezmény intézményeinek eddigi tevékenységét és eredményeit. A tanulmány külön értéke, hogy háttérinformációkkal együtt jelennek meg benne a Felek Találkozóin elfogadott döntések, valamint a szakosított testületek, téma- és munkacsoportok jelentései és dokumentumai. Ennek célja civil szemmel bemutatni, hogy meddig jutott és milyen kihívásokkal néz szembe a környezeti ügyekben való társadalmi részvétel nemzetközi szabályozása napjainkban.

A második rész a Jogkövetési Bizottság 2004-2008 közötti esetjogából szemezget a Bizottság által kiadott brosúra feldolgozásával (Trombitás Gábor fordításában). Közelebbről, mi csak a Bizottságnak a II. és III. pillérhez kapcsolódó döntéseiből válogattunk – azokból az eljárásokból, amelyeket a civil szervezetek a nyilvánosság döntéshozatalban való részvételéhez, vagy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez kapcsolódó (vélt vagy valós) sérelmeik miatt indítottak.

A fejezet mellékleteként – a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) kiadványából bemásolva – adjuk közre a Jogkövetési Bizottság munkáját bemutató részt, a beadványok elkészítéséhez segítséget nyújtó gyakorlati tudnivalókkal és tanulságos jogesetekkel együtt.  

Az Ökotárs Alapítvány támogatásával megjelent kiadvány beszerezhető a Reflex Környezetvédő Egyesület irodájában (9024 Győr, Bartók Béla u. 7.), vagy megrendelhető elérhetőségeink bármelyikén (ld. www.reflex.gyor.hu), és a honlapunkról is letölthető.

dr. Kalas György
Reflex Jogsegélyszolgálat

Hírfigyelő