Tiszta Levegő munkacsoport Brüsszelben

A Levegő Munkacsoport képviselője idén is részt vett az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) Tiszta Levegő munkacsoportjának brüsszeli ülésén. Különös aktualitást adott a találkozónak, hogy az Európai Bizottság 2013-at a levegő évének jelölte ki, melyre akciókkal, kampányokkal készülnek a zöld szervezetek. Ezzel párhuzamosan elkezdi a Bizottság a jelenlegi levegős szabályozások felülvizsgálatát, valamint az új légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló irányelv (NEC irányelv – 2001/81/EK irányelv) előkészítését. Az EEB szerint a levegőminőséggel foglalkozó civileknek nagyon aktívnak kell lenni az elkövetkező 18 hónapban.

A megbeszélésen a Client Earth nevű, környezetjoggal foglalkozó civil szervezet bemutatta a legújabb ügyét. A civil szervezet ugyanis beperelte a brit államot, mivel sem a PM10 napi, sem az NO2 éves légszennyezettségi határértékét nem tartatták be Nagy-London területén. A hatóságok arra hivatkoznak, hogy készülnek a tervek a levegőminőség javítására, ám a civilek szerint ezek a tervek nem alkalmasak arra, hogy 2015-re elérjék az előírt NO2 szintet. A szakértők szerint a tervekben foglalt intézkedésekkel csupán 2025-re lennének képesek elérni a kívánt hatást. Az Európai Bizottság felmentést adott Nagy-Londonnak a PM10 alól, ami ellen szintén tiltakozik a Client Earth.

Simon Birkett, a Clean Air UK (Tiszta Levegő az Egyesült Királyságban) képviselője elmondta, hogy egy új, egyesült államokbeli városi tanulmány szerint a légszennyezés egészségügyi kára nagyobb, mint bárki gondolta volna. A fő problémát e vizsgálat szerint is a PM2.5 jelenti. Ma már egyértelmű bizonyítékok állnak erre vonatkozóan rendelkezésre, továbbá az asztma és légszennyezés közötti kapcsolatra is. Az újonnan regisztrált asztmás gyermekeknek 35 százaléka a légszennyezés miatt beteg. Ráadásul – egy átfogó brit-holland tanulmány szerint – a légszennyezettség a szegényeket jobban sújtja. A szegényebbek és a színes bőrű bevándorlók sokkal inkább, akár 50 százalékkal jobban ki vannak téve a NOx szennyezésnek.

Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága képviseletében Tom Verheye elmondta, hogy a légszennyezéssel foglalkozó uniós Tematikus Stratégia végrehajtása éves szinten 43 milliárd eurós egészségügyi megtakarítást jelentene, miközben a megvalósításának a teljes költsége legfeljebb 7,1 milliárd euró évente. A Bizottság felmérése szerint a légszennyező anyagok közül a SO2, PM10 és ózon határértékeinek betartatásával van a legtöbb probléma Európa-szerte. Magyarországon a PM10 és NO2 határértékek betartatása hiányos.

A Bizottság a NEC irányelv megújítása mellett a légszennyezettségi határértékek közül a PM2.5, az arzén, a kadmium, a higany, a nikkel és a PAH-ok felülvizsgálatát tervezi. A Bizottság képviselője szerint a mezőgazdasági szektorban is még sokat kell tenni a légszennyezők kibocsátásának csökkentése érdekében.

Sok ország ellen folyik eljárás a légszennyezettségi határértékek be nem tartása miatt. Az eljárásokat folyamatosan folytatja a Bizottság, ám mivel nem biztosak benne, hogy mi a megoldás a szennyezés csökkentésére, ezért felül fogják vizsgálni a jogszabályt.

Micual Krzyzanowsky, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodájának képviselője kiemelte, hogy egyértelmű az összefüggés a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve halálozások és a PM2.5 szennyezettség között. A WHO ezért egységes határértéket javasol a szállóporra. PM10-re napi 50, valamint éves 20 mikrogramm/köbméteres, PM2.5-re napi 25 és éves 10 mikrogramm/köbméteres határértéket. Egy egyesült államokbeli tanulmány szerint, ha csökkentjük a PM2.5 koncentrációt, nő a várható élettartam. A tanulmány leírja: 10 mikrogramm/köbméteres PM2.5 koncentráció-csökkentés 7,3 hónappal növeli a várható élettartamot (1980-2000 között számolva). Kutatások szerint az asztmás megbetegedések a PM2.5 mellett a NO2 szennyezettséggel is kapcsolatban állnak. Ezt az összefüggést egy úgynevezett meta-analízis bizonyította. A NO2 egészségügyi hatásai eddig kevésbé voltak ismertek, ezért a WHO szakértője szerint több kutatásra van szükség.

Ózonszennyezés esetén a rövid távú kitettséggel szemben a hosszú távú hatás nem ismert. PM2.5-nél nem javasolnak rövid távú, órás határértéket, hiszen alapvetően a hosszú távú kitettség jelent problémát, bár ismert, hogy a rövid távú kimagasló szennyezésnek is lehet káros hatása.

Christer Ågren az a svédországi Légszennyezés és Éghajlat Titkárságtól a hajók és a légszennyezés kapcsolatáról tartott előadást. Elmondása szerint évente 50 ezer ember hal meg a hajók légszennyezése miatt Európában. A legnagyobb problémát a hajók magas SO2-kibocsátása jelenti. A tengeri hajók 4500-szor több ként tartalmazó üzemanyagot használhatnak, mint a közúti közlekedésre érvényes EU-s határérték.

Az EU térségében már most közel azonos a hajózás SO2 kibocsátása, mint a közutaké, ám 2020-ra – ha nem lépünk fel szigorúan – a hajózás általi kibocsátás jóval nagyobb lesz. Ráadásul ez jelentős háttér szulfátszennyezést jelent egész Európában, ami hazánkban is növelheti a háttér PM10-koncentrációt.

Várható kén-lerakódás a nemzetközi hajózásból 2020-ban  (sárga: 10-20%; narancs: 20-30%; piros: 30-40%; fekete: 40-70% - Forrás: IIASA, 2008)
Várható kén-lerakódás a nemzetközi hajózásból 2020-ban (sárga: 10-20%; narancs: 20-30%; piros: 30-40%; fekete: 40-70% - Forrás: IIASA, 2008)

Az NOx-kibocsátásban még a közúti közlekedés vezet, de ha maradnak a jelenlegi kibocsátási trendek, 2020-2025-re a hajózás lesz a fő NOx-kibocsátó a közlekedési szektoron belül.

Budapest, 2011. szeptember 22.

Simon Gergely
a Levegő Munkacsoport környezetkémikusa

Hírfigyelő