Szorosabb nemzetközi összefogásra van szükség a globális felmelegedés megfékezésére

Mint minden évben, így idén is megrendezte a ClimateWorks Alapítvány a szén-dioxidon kívüli, éghajlatváltozást okozó anyagokról szóló találkozóját. Ezek a szennyező anyagok viszonylag rövid ideig maradnak a légkörben, viszont így is komoly egészségügyi és éghajlati károkat okoznak. Elsősorban a korom, a metán (CH4) és a különböző F-gázok (HFC-k) tartoznak ide.

A világ minden tájáról érkező civil szervezetek négynapos tanácskozást tartottak június közepén Dubrovnikban ezekről az éghajlatváltozást okozó, úgynevezett rövid tartózkodási idejű kibocsátásokról (Short Lived Climate Polluters, SLCP). Tudósok és tanácsadók sora segített áttekinteni ezt az igen bonyolult témát.

Az amerikai ClimateWorks Alapítvány támogatja a Levegő Munkacsoport „Korom nélkül az éghajlatért” projektjét. Erről a projektről a tiszta.levego.hu honlapon lehet tájékozódni. A koromkibocsátás éghajlatváltozásra gyakorolt hatásáról már többször írtunk (például itt, és itt), ezért ezeket most nem részletezzük.

A találkozónak több dolog adott aktualitást. Egyrészt a kínai szmoghelyzet továbbra is napirenden tartja a kérdést a fejlődő országokban. Másrészt 2014-re várható a Nemzetközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) ötödik értékelő jelentése, amelyben várhatóan nagy szerep jut az SLCP-nek. Végül az a felismerés, hogy ugyan jelentős lépések történtek, de még mindig várat magára egy jelentős kibocsátáscsökkentés a rövid életű éghajlatkárosítók terén.

Minket természetesen elsősorban az európai fejlemények érdekelnek. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, illetve az előbbiekhez járul hozzá, hogy az Európai Unió vélhetően egy szigorú kibocsátáscsökkentési stratégiát lesz kénytelen előbb-utóbb elfogadni, tekintettel az egészségügyi hatásokra. Ezek ugyanis nem akarnak érdemben javulni, a vonatkozó részecskeszennyezési (PM) határértékeket sok nagyváros nem tudja betartani.

A legtöbb ígéretes eredményt Németország tudja felmutatni. Németországban már nagyjából 60 nagyvárosban működik zöld zóna (Low Emission Zone, LEZ). Ezek legtöbbje hatékonyan hozzájárul az övezeten belüli koromkibocsátás csökkentéséhez. A zöld zóna meghatározása ugyan városról városra más és más, ugyanakkor mindegyik megegyezik abban, hogy bizonyos korlátok közé terelik a gépjárművek kibocsátását. Elsősorban a dízeljárművek esnek a hatálya alá. A zóna célja a lakosság egészségének védelme. Ezen célon keresztül ugyanakkor az éghajlat védelme is megvalósul, hiszen a bonyolult légköri folyamatokon keresztül a korom eljut az Északi-arkvidékre, ahol feketesége révén hozzájárul a hó és a jég olvadásához. Különösen a berlini példa érdekes, ahol a zöld zóna eredményeként pár év alatt jelentősen (2008 óta 60 százalékkal) csökkent a kibocsátás. Ezeket meg kell fontolni hazánk számára is. Meg kell vizsgálni, vajon a berlini jó gyakorlat mennyire ültethető át Budapestre.

Szintén Németország büszkélkedhet azzal a megállapodással, amelyet a vasúttal kötöttek. A Deutsche Bahn közbeszerzéseinél figyelembe veszi a PM-kibocsátási mutatókat.

A korom hatásával kapcsolatban továbbra is nagy a bizonytalanság, az azonban körvonalazódik, hogy hozzávetőlegesen 1,1 W/m2 az éghajlati kényszere (climate forcing). Ez jóval nagyobb érték, mint korábban becsülték. Már ismert, hogy a korom a második legjelentősebb éghajlatváltozást okozó tényező a szén-dioxid után. Hatása a közvetett hatásokon, a felhőkön keresztül, illetve a hóra és jégre gyakorolt hatásán keresztül érvényesül. Természetesen továbbra is a CO2 csökkentése a fő cél, azonban rövid távon a koromkibocsátás csökkentése is hatékony eszköz lehet.

A korom éghajlatváltozási hozzájárulása (Forrás: Piers Forster, 2013)
A korom éghajlatváltozási hozzájárulása (Forrás: Piers Forster, 2013)

Az EU jelentős szabályozási eszközöket vetett be a koromkibocsátás csökkentéséért. Ezek egy részének hamarosan beérik a hatása, illetve a tervezett szabályozások is hozzájárulnak majd a csökkentésbe. Összességében a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute for Applied Systems Analysis, IIASA) modellezése szerint 2025-re a kibocsátás a felére fog esni a legfrissebb adatokhoz képest. A legnagyobb csökkenések a közlekedési eredetű kibocsátások terén fognak megvalósulni. Ezek radikálisan vissza fognak szorulni mind a közúti, mind az egyéb területeken. Az EU levegőszennyezésre vonatkozó tematikus stratégiája (TSAP) ennél is nagyobb csökkenéssel számol (58 százalékkal). Ezek alapján világosan látszik, hogy a lakossági eredetű kibocsátásokra a jövőben jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Ennek megfelelően a Levegő Munkacsoport évek óta teszi le a kormány asztalára a javaslatait a különböző tüzelések szabályozására.

A jelenlegi és a tervezett szabályozások hatása a koromkibocsátásra az EU28-ban (kt) (Forrás: Zig Klimont, 2013, IIASA)
A jelenlegi és a tervezett szabályozások hatása a koromkibocsátásra az EU28-ban (kt) (Forrás: Zig Klimont, 2013, IIASA)

Szabó Zoltán, Phd
környezetgazdász kutató
Levegő Munkacsoport

Hírfigyelő