A Levegő Munkacsoport április 8-án neves szakértők meghívásával tanácskozást szervezett az ún. FAKOPP műszeres favizsgálatról. A tanácskozás összehívására azért volt sürgős szükség, mert egyre több olyan, indokolatlannak tűnő fakivágásról szóló panasz érkezett hozzánk különböző társadalmi szervezetek és a lakosság részéről, ahol a favágást végző cégek erre a vizsgálatra hivatkoztak. Mivel a döntésben kételkedők által felkért szakemberek a kivágásra ítélt fák nagy részét megmenthetőnek tartották, a vizsgálati módszerrel kapcsolatban felmerült az alkalmazás helyességének kérdése. Erről a legilletékesebbek, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki és Faipari Mérnöki Karának tanárai tartottak előadást. Kérésünkre megadták az elhangzott előadásuk összefoglalóját, mely az alábbiakban olvasható.

A bevezető előadásban dr. Varga Szabolcs foglalta össze a városi növényzettel kapcsolatos problémákat a régmúlttól a jelenig, majd kitért az erdő- és favédelem kezdeteire, a korai favédelem eredményeire és azok szakmai művelőire. Beszélt az egyes tényezőknek a fákra gyakorolt hatásáról, a kórokozókról, károsítókról, és az ezekkel szembeni reakciókról, továbbá a fák egészségi állapotáról, állékonyságáról.
Ismertette a jelenleg érvényes 346/2008. (XII. 30) kormányrendeletet, amely a fás szárú növények telepítéséről, fenntartásáról, kezeléséről, valamint a közterületen lévő fás növények kivágásáról, pótlásáról intézkedik. Foglalkozott a városi fák jelenlegi egészségi és mechanikai állapotával, az egészségi állapot időbeni nyomon követésének szükségességével (monitoring), valamint a fákkal kapcsolatos személyi élet- és vagyonbiztonsági kérdésekkel.
Röviden ismertette a jelenlegi Nyugat-magyarországi Egyetem (és jogelődei) két karán – az Erdőmérnöki és a Faipari Mérnöki Karon – dolgozó kutatóinak munkássága során kialakított favizsgálati módszert, annak egyes részeit, utalva a később elhangzó dr. Kocsó Mihály és dr. Divós Ferenc előadásaira.
Ezután felhívta a figyelmet a favizsgálat jelenlegi, nem kellőképpen szabályozott helyzetére, a különböző hatóságok, szakmai szervezetek és a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott, szakértői tevékenységre szóló engedélyekre, utalva arra, hogy az egységes szabályozásra a közeljövőben nagy szükség lenne. Ehhez elengedhetetlen a szakmai-társadalmi-hatósági együttműködéssel kialakítandó favizsgálati módszertan, a szakértői tevékenységre vonatkozó engedélyezési szabályozás és a szakmai-etikai ellenőrzés kialakítása.
Végül tájékoztatást adott a Magyar Faápolók Egyesületének közelmúltban történt megalakulásáról és cégbírósági bejegyzéséről. Az új Egyesület kiemelt céljai:

• a városi (urbanizált, épített) környezetben levő és a természetvédelem szempontjából fontos fák védelme,
• a faápolási tevékenység színvonalának fejlesztése a kutatás-fejlesztés és információcsere biztosításával,
• kapcsolódás a nemzetközi faápoló egyesülethez,
• a fák tulajdonosai, fenntartói közötti ismeretterjesztés a korszerű faápolási lehetőségekről és a fák élettartam-meghosszabbítási módszereiről a biztonság maximális fenntartása mellett,
• a faápolók részére szakmai tapasztalatcsere biztosítása, oktatás, képzés, minőségbiztosításon keresztül.

A következő előadásban dr. Kocsó Mihály a favizsgálat módszerét ismertette részletesen:

1. A megelőzés fontossága:
Egy fa vizsgálatára általában akkor kerül sor, amikor már károsodott a fa, pedig a károsodás gyakran megelőzhető lenne. Mielőtt tehát a favizsgálatokkal foglalkoznánk, a károsodások megelőzésével, a fák állapotával, védelmével, a fák minél további fenntartásával kapcsolatos főbb problémákat kell megemlíteni.
Emberi környezetben minden magasra növő fa veszélyezteti környezetét: elsősorban gally- és ághullásával, ritkábban kidőlésével, kitörésével. Az 1900-as években ültetett fákat mára „körbefonták” a települések, az utak, járdák, épületek, ezért a magas, terjedelmes fák számára napjainkban túl kicsi a rendelkezésre álló tér. A fákat burkolatok, közművezetékek, épületek stb. korlátozzák. Ágaik, gyökereik visszavágásoknak, nyeséseknek vannak kitéve. A keletkező sebek nehezen, vagy egyáltalán nem,gyógyulnak be, s ezeken idővel károsodásra, korhadásra utaló jelek, tünetek jelennek meg, például elszíneződés, morzsalékossá váló faanyag vagy gomba termőtest. A korhadásokat sebparazita gombák táplálkozása okozza. A nyesésekből, a szél és hó általi törésekből keletkező sebfelületeken szinte mindig bekövetkezik a fertőzés, a sebparazita gombák megtelepedése. A gombák táplálkozása következtében pedig elkezdődik a fa károsodása, amely több részre bontható: kezdetben a faanyag csak elszíneződik, de a műszeres vizsgálattal már kimutatható a szilárdságcsökkenés, majd a fában kisebb lyukak keletkeznek, később a fa kiüregesedik, kiodvasodik. A faanyag károsodásának folyamata fokozatos szilárdságcsökkenéssel, majd végül – az üreg, odú létrejötte esetén, a hiányzó faanyag helyén – a szilárdítás megszűnésével jár.
Az egészséges fák ritkán, csakis rendkívüli időjárási viszonyok esetén dőlnek ki. Az állapot-megőrzési feladat tehát a fák óvása a sebzésektől, illetve a létrejött sebek kezelése. Fontos, és a megelőzést szolgálja a termőhelynek és a rendelkezésre álló térnek megfelelő fafajok, fajták ültetése is.

II. A fák vizsgálata:
A balesetek megelőzése érdekében az idős, betegnek tűnő fákat bizonyos időközönként vizsgálni szükséges. A favizsgálat összetett, komplex feladat. A cél a fák minél további fenntartása, a veszélyes fák kiszűrése.
A vizsgálatok alkalmával az alábbi részfeladatokat kell elvégezni:
1. A vizsgált fával kapcsolatos információk megszerzése a kezelőtől (ültetési idő, a fával kapcsolatos történések, közműfelújítások ideje, helye stb.) .
2. A fa tőkörnyezetének vizsgálata.
3. A fa statikai állapotának vizsgálata.
4. A fa egészségi állapotának vizsgálata:
4.1. A fa külső vizsgálata (tő, törzs, korona).
4.2. A fa kritikus keresztmetszeteinek meghatározása (a műszeres vizsgálatok helyének kiválasztása).
4.3. A fabelső műszeres vizsgálata.
A vizsgálatok alapján készül el a fa kezelési javaslata.
A műszeres vizsgálat céljai:
1. A károsodással (szilárdságcsökkenés, korhadás, odvasodás) érintett fák kiszűrése.
2. A vizsgált keresztmetszetben bekövetkezett szilárdságcsökkenés mértékének becslése.

III. A vizsgálatok kiértékelése:

• A vizsgálati eredmények megfelelően csak együtt értékelhetőek.
• Egyes fafajok (például a platán, vadgesztenye, hárs, jegenyenyár stb.) gyakran 50%-os mértékű kiodvasodás mellett is sokáig élnek, ha a korhadás a gyökérzetüket nem érinti, és a törzsük még többé-kevésbé zárt „csövet” képez.
• A műszeres vizsgálat szerinti 10-20 százalékos szilárdságcsökkenéssel a fa még „egészségesnek” vehető, ha az egyéb vizsgálatok ezt alátámasztják. Ebben az esetben a fa még 15-20 évig fenntartható lehet.
• Egyes fafajok (hárs, ezüstjuhar, nyír stb.) a törzs felső részén, ágsebeken keresztül korhadnak és veszélyeztetnek, habár a törzs alsó részén többnyire egészségesek.
• A vizsgálatok értékelésekor figyelembe kell venni a korona könnyítését, mint lehetőséget a kritikus, károsodott keresztmetszetre jutó terhelés csökkentése érdekében. Ezt a korona súlyának bizonyos mértékű visszavágással érhetjük el.

A harmadik előadásban dr. Divós Ferenc a műszeres favizsgálat eszközeit és módszerét ismertette:
Ahogyan 100 évvel ezelőtt az emberi test vizsgálatában újszerű volt a röntgentechnika, úgy jelent újdonságot ma a fák műszeres vizsgálata. Az első akusztikus favizsgálat Dr. Mészáros Károly javaslatára 1993-ban történt, de széleskörű elterjedése napjaikban is zajlik. Mi a célja a műszeres favizsgálatnak? A fák egészségi állapotának, stabilitásának megítélése elsődlegesen vizuálisan történik, ám ez nagyon bonyolult feladat. A műszeres vizsgálatok ezt az összetett munkát segítik, hasonlóan ahhoz, ahogyan az orvos munkáját segítik a röntgenfelvételek.
Városi környezetben a fák fenntartása, ápolása során sok szempontot kell figyelembe venni. A fák jótékony hatásai mellett – oxigéntermelés, pormegkötés, esztétikai szempontok, árnyalás, stb. – a fák okozta veszélyeket is elfogadható, alacsony szinten kell tartani. Ideális esetben a fákat egy nappal az előtt kellene kivágni, mielőtt kidőlésükkel veszélyeztetnének. Ezt az ideális állapotot elérni ugyan nem lehet, de a megközelítésére törekszünk.
A fákkal kapcsolatos súlyos döntéseket tapasztalt kertész- vagy erdőmérnökök hozzák meg. A mérnöki feladatok megoldása során gyakran merülnek fel bizonytalanságok, amelyek szükségszerűen túlméretezésekhez vezetnek azért, hogy a szerkezetek összeomlását biztonsággal el lehessen kerülni. Ez így van a fák stabilitásának megítélésekor is: minél többet tudunk meg egy fáról, annál tovább lehet biztonságosan fenntartani.
Akusztikus vizsgálattal, hangsebesség-méréssel fel lehet térképezni a fatörzs belső állapotát. Ha az egészséges fában mérhető hangsebességhez viszonyítva kisebb sebességet mérünk, az azt jelenti, hogy a hang terjedését valami akadályozza. Az akadály lehet korhadás, repedés vagy üreg. Több érzékelőt használva a fa keresztmetszetének hangsebesség-térképe számítógéppel megszerkeszthető, a hibahely nagysága, elhelyezkedése kirajzolható. Ezt mutatja a következő ábra:

Bükk fafaj akusztikus vizsgálata, valamint a hangsebesség térkép.

A feltárt hiba a fa állékonyságát befolyásolja. Ennek mértékét, a fa állékonyságára gyakorolt hatását statikai elemzéssel lehet megállapítani.
A gyökérzet vizsgálata, stabilitásának meghatározása húzó vizsgálattal történik. Egy 2009-ben befejeződött fejlesztés eredményeként rendelkezünk ezzel a technikával. A szél okozta terhelést a koronában megkötött erős sodronykötéllel, annak a húzásával helyettesítjük. Vizsgáljuk a fa tövének dőlését. Mindössze 0,2 fokot döntünk a fán a vizsgálat során, miközben mérjük a húzó erőt. Ezáltal meghatározható az az erő, ami a fa kidöntéséhez szükséges lenne, és amit az adott területre jellemző szélsebesség segítségével megállapított szélteherrel összehasonlítunk. Ha a szélteher a legnagyobb szélsebesség esetén is alulmarad a húzással meghatározott teherbíró képességnél, akkor a fa stabil. Ezt a vizsgálatot különösen indokolt akkor elvégezni, ha a fa gyökérzetét valami (például közműépítés) megsértette.
Összességében megállapítható, hogy akusztikus vizsgálattal a fa törzse; húzó vizsgálattal a gyökérzete megbízhatóan értékelhető. Akusztikus vizsgálatra az általunk kifejlesztett műszerrel ma már számos hazai vállalkozás képes. A gyökérzet állapotára utaló húzó vizsgálatot felkérésre a Nyugat-magyarországi Egyetem Roncsolásmentes Faanyag-vizsgálati Laboratóriuma tudja elvégezni.

Az elhangzott előadásokhoz először a többi meghívott szakértő fűzött észrevételeket, majd a társadalmi szervezetek képviselői tettek fel kérdéseket, illetve fejezték ki köszönetüket az értékes információkért. Az előadásokból kiérződött az előadók által érzett felelősség összetettsége. Átérezve a fák szerepének fontosságát, kivágásukra csak valóban indokolt esetben adnak javaslatot. Szaktudásukat olyan tanácsok kidolgozására is hasznosítják, amelyek a fák életének minél tovább történő biztonságos megtartására vonatkoznak.
Megható példa erre a Margit híd budai hídfőjénél álló, sok viszontagságot elszenvedett öreg tölgy javasolt kezelésére adott szakvéleményük (fatörzsszilárdítás, koronarészek könnyítése és egyéb szükséges kezelések). Mivel a fa ma már ritkaságszámba menő génanyaga is igen értékes, fontos a lehető legtovább tartó védelme, hogy „még több évig szedhessük alóla a lehullott makkokat…” – mondták.

A cikk szerzői:
Dr. Varga Szabolcs intézetigazgató, Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet
Dr. Kocsó Mihály egyetemi tanár, Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar
Dr. Divós Ferenc egyetemi tanár, Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar
Schnier Mária elnökhelyettes, Levegő Munkacsoport