Séták az Akadémia Parkban

A Levegő Munkacsoport több mint két éven keresztül vett részt a II. kerület Hidász utca–Hűvösvölgyi út–Riadó utca–Pasaréti út által határolt terület településrendezési eljárásában véleményező ügyfélként. Beadványainkban és a szakhatósági egyeztető tárgyalásokon a 12,6 hektáros terület tervezett beépítésének jelentős csökkentése, a meglévő faállomány és az eredeti talajkapcsolattal rendelkező, lélegző földterület minél nagyobb részének megtartása mellett érveltünk. Ezt azzal támasztottuk alá, hogy a város jelenlegi beépítettségi állapotában minél többet meg kell őriznünk a jövő számára a mélygyökerű növényzet telepítésére alkalmas területekből, ha biztosítani akarjuk az élhető klímát.

A településrendezési eljárás lezárásaként a II. kerületi képviselőtestület megalkotta 21/2011. (IV.29.) számú rendeletét, melyben sajnos nem jutottak érvényre a Levegő Munkacsoport javaslatai. A forgalom kezelhetetlen megnövelése miatt aggódó közlekedési hatóság a tervezett funkcionális szintterületek volumenének mérséklésére tett javaslatot, ám az önkormányzat azt az érvelést fogadta el, hogy a terület új funkcióinak megjelenése a jelenlegi környezeti terhelést akár mérsékelheti is, hiszen megállítja a csúcsidejű forgalom egy részét…
Már a településrendezési eljárás közben is kapcsolatba kerültünk a fejlesztő SCD Pasarét Kft. vezetőségével. Ez a kapcsolat nem volt mindig békés, de mindkét fél őszintesége jellemezte. A településrendezési eljárás lezárása óta a cég vezetősége azt kérte tőlünk, hogy minden jelentkező probléma esetén először hozzájuk forduljunk, kapcsolatunk ekkor vált közvetlenebbé. Időközben rájöttünk, hogy ez célszerű is, mivel az ellenőrzésre hivatott hatóságok intézkedés helyett minden bejelentésünket és beadványunkat a kerületi önkormányzatra hárítják, amely azokat a szabályozási tervet készítő tervezőhöz továbbítja, aki tájékoztatja erről a fejlesztőt.

Eddigi tárgyalásaink során megbeszélt témák

A tervezési terület részét képező, de eljárásilag különválasztott Hadapród Akadémia irodaépületté való átalakítása kapcsán a Riadó utca szemben lévő lakóházai szempontjából
- a szellőző berendezések külső légtérbe bocsátott levegőjének összetétele (az irodákból és az épület előtere alatt kialakított kb. 67 férőhelyes teremgarázsból) és  a szellőző berendezések zajszennyezése a környezeti szempontból lényeges kérdések voltak.
Az épület átalakításra vonatkozó építési engedélyt az engedélykérelem benyújtásakor hatályos településrendezési tervre hivatkozással adták meg. Az átalakítás következtében létrehozott funkció volumene miatti parkolóhely-létesítési kötelezettség nem éri el a környezeti hatásvizsgálatról szóló rendelet vonatkozó mellékletében szereplő mennyiséget, ezért nem kellett indítani környezeti hatásvizsgálati eljárást. A lakossági aggodalomra az épület tetején megjelenő légtechnikai berendezések adtak okot.
Kérdésünkre az alábbi választ kaptuk:
A levegőkibocsátás szempontjából a légszennyező anyagoknak a legközelebbi lakóépületek elérése előtt történő határérték alá történő hígulását a környezetvédelmi hatóság a használatbavételi eljárás során bizonyítottnak látta.
 A szellőzőberendezések a környék lakóit zavaró zajhatást azok vészüzemi teljesítményének tesztelése során, vagyis a legnagyobb teljesítmény „próbaüzeme” közben produkáltak. A vészüzemi szellőzés csak akkor kapcsol be, ha a garázs levegőjében a CO-koncentráció a határértéket meghaladja, vagy ha a tűzjelző rendszer erre utasítja. Mivel a garázs szellőzése – a méretéhez viszonyított nyitottsága miatt – részben gravitációs úton történik, ilyen eset a gyakorlati használatban nem fordulhat elő. Az épületek több mint egy hónapja tartó próbaüzeme során a normál működéssel kapcsolatba hozható panasz nem érkezett. Amennyiben a berendezés egyes alkatrészeinek rögzítése, vagy egyéb okok miatt mégis létrejön észlelhetően zavaró zajhatás, annak forrását a cég a köszönettel fogadott lakossági bejelentés alapján természetesen megszünteti.
Javaslatot tettünk a Riadó utcai fasor SCD új irodaépülete előtti egyes példányai gyökérnyaki részének a járda-szegély módosítása általi felszabadítására. Azt a választ kaptuk, hogy az útpályaszegély javítását, korrekcióját tervezik, és elvégzik az általunk kért változtatást.

A Levegő Munkacsoport továbbra is szeretné elérni, hogy a fejlesztő csökkentse a tervezett forgalomvonzó funkcionális szintterületek mennyiségét és – ezzel összefüggésben – a terepszint alatti beépítést. Erről szóló tárgyalásainkon egyelőre a környezetvédelem, a várostervezés és az ingatlanfejlesztők gazdasági érdekei közötti látszólagos ellentétének okait vitattuk meg. A projekt vezetője megvilágította számunkra azokat a kötöttségeket, amelyek a beépítés volumenét befolyásolják. Elmondása szerint a potenciális bérlők igényei határozzák meg az épületek tervezését. Olyan belső tereket és épületszerkezeteket kell kialakítani, amelyekben biztosíthatók a mai kor legmodernebb elvárásai.
Az elvárások helyességét környezetvédelmi szempontból ez alkalommal nem vitattuk, mivel az ingatlanfejlesztők a költségráfordítást bérlőikként várhatóan haszonnal megtérítő multinacionális cégek technikai igényeinek nem formálói. Azonban az átalakított Riadó utcai épület egyik megtekintett közösségi terének művészi megoldása mégis felveti azt a gondolatot, hogy az emberi tartózkodásra (munkára, pihenésre, vásárlásra, szórakozásra) szánt belső és külső terek esztétikai szempontból is gyakorolhatnának vonzó hatást a potenciális bérlőkre. Az esztétikum és az emberléptékű környezet nyújtása, lélektani szempontok figyelembe vétele az azt biztosító cég rangját – és értékét – is emeli. Véleményünk szerint az SCD ilyen jelszavak publikálásával is megtalálná számításait a hazai és nemzetközi piacon.
Ha a városvezetés és a hatóságok nem tiltják megfelelő szabályozással az aránytalan fejlesztések lehetőségét, nem óvják a város arculatát és élhető környezetét, a beruházóktól sem várhatjuk el kötelezően, de remélhetjük!

A fejlesztő a területen lévő épületbontásokat, illetve a volt Hadapród iskola átalakítását érvényes engedélyek alapján végezte, illetve végzi. A 11607/5. hrsz. telken lévő, volt Hadapród iskola főépületére vonatkozóan a XII. kerületi Önkormányzat adta meg az egyes épületrészek bontási engedélyét, valamint az átalakítási tervek szerinti építési engedélyt. A tervezési terület egyes egyéb, régi épületeire a III. kerületi Önkormányzat adta meg a bontási engedélyt. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mindkét határozatban nyilatkozott: a nevezett terület nem áll egyedi vagy területi műemléki védelem alatt, ezért itt nincs hatósági jogkörük, illetve a tervezett beruházás örökségvédelmi érdeket nem érint, így a területet érintő engedélyezési eljárásban szakhatóságként nem vesznek részt.
Szóba került például az óriás-bevásárlóközpontok kérdése. A Budapesti Városépítési Keretszabályzat (BVKSZ) olyan rendelettel korlátozta azok nagyságát, amelynek szövegezése egyúttal lehetőséget adott annak kijátszására is. A BVKSZ hatálybalépése óta egymás után épültek a városképet eltorzító óriás-dobozok. Az SCD ennél jóval igényesebb építészeti megoldásokat kíván alkalmazni, és a területére vonatkozó szabályozásban is szerepel, hogy: „kereskedelmi célú (un. „big-box” típusú) csarnoképület nem helyezhető el”.
Felvetettük az irodafunkció volumenének csökkentési lehetőségét is. Javasoltuk többek között a Hűvösvölgyi út mentén, a terület Hidász utcai felében (szabályozás szerinti I-II-47 övezet) tervezett irodaház-sor ritkítását olyan módon, hogy lehetővé váljon a projektvezető által is nagyon értékesnek tartott tölgyfák megmentése. Néhány nagyméretű, rendkívül értékes fa esetében a beruházó képviselője lehetségesnek tartotta megvizsgálni a tervezett épületek helyén álló, biológiai szempontból is értékes, egészséges fák átültetésének lehetőségét. Ebben az esetben a fák a tervezési területen maradva tovább díszíthetnék az Akadémia park patinás zöldfelületét.
A tervezett beépítés összefüggő, terepszint alatti tömbként való kialakítását egyébként ebben az övezetben tartjuk a legproblematikusabbnak a felszín alatti vizek áramlása szempontjából. Ez utóbbi, szerintünk igen fontos probléma felvetésére azt a választ kaptuk, hogy a beruházó a tervezési területen igen komoly geológiai és hidrogeológiai felméréseket végeztet, hogy felkészüljön az építkezés által esetleg megbolygatott felszín alatti vizek szabad áramlásának megfelelő biztosítására. A beruházó célja a víz visszaduzzadások elkerülése, a környék épületeinek állagmegóvása.
Amikor kifejeztük azt az aggodalmunkat, hogy a szabályozás lehetőséget ad ennek, a tervezési terület több mint egynegyedét kitevő területnek a 100%-os felszín alatti beépítésére, ami a zöldfelületi felmérésen szereplő értékes facsoportok kivágását okozhatja, a projektvezető rávilágított arra, hogy a beépítési vázlatterv szerint (a projektterület egészét tekintve) a tervező ezt a lehetőséget nem fogja kihasználni, és ezeknek a facsoportoknak a meghagyásával tervez a jelenleg azok karéjában meglévő épületeknél viszonylag kisebb, pavilonszerű épületeket.
Nem fenyegeti veszély az új beépítés miatt a Pasaréti úti oldalon lévő lakóterületek értékes fáinak a tervezési területre átnyúló gyökérzetét sem, mivel az esetleges terepszint alatti beépítés azoktól biztonságos távolságban fog történni. Már korábban is jeleztük, hogy a Levegő Munkacsoport felkért egy kertészmérnököt, aki társadalmi munkában szeretné elvégezni a tervezési terület faállománya felmérésének civil oldalról történő szakmai véleményezését. Ennek a munkának az időpontjáról még nem történt megállapodás. A fejlesztő azonban tudatában van annak, hogy az építkezés megkezdéséig, ami csak a hátralévő eljárások lefolytatása után történhet, a tervezési terület növényállományának – nem kis költséggel járó – szakszerű gondozása őt terheli. Különösen nagy feladat lesz például a gesztenyefák aknázómoly elleni kezelése.
Az SCD – mint szakmai és erkölcsi hírnevére büszke cég – ugyanis nem kívánja elkerülni a tervezett beruházási szándék környezeti hatásvizsgálati eljárásban való megmérettetését. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel már tárgyalásokat folytatnak a feltételekről, és elmondásuk szerint olyan sokoldalú és részletes környezeti hatástanulmány készíttetését tervezik, amely magas színvonalú szakmaisággal kitér minden környezeti vonatkozásra. A tervezési terület és a beépítés nagysága, valamint az ehhez szükséges parkolóhelyek száma miatt a 314/2005. (XII. 25.) sz. rendelet szerint környezetvédelmi eljárás lefolytatása szükséges. Ezt a fejlesztőnek kell kezdeményeznie a környezetvédelmi hatóságnál, amely előzetes konzultáció során megállapítja a szükséges szempontokat. Csak a környezetvédelmi eljárás lezárása után indítható meg az építéshatósági eljárás.

A Levegő Munkacsoport még a hatásvizsgálati eljárás előtt is többször szeretne tárgyalni az SCD Akadémia park projektet irányító vezetőivel, részben az előtervezési munkákról való tájékozódás, részben a fák állapotának felmérése és a tervezett beépítési volumen lehetséges csökkentése tárgyában.
 
(A beruházást az SCD Pasarét Kft. égisze alatt indították. A nyár során a társaság Akadémia Park Kft.-re változtatta nevét. Azonban sem a beruházó társaság kilétében, sem annak tulajdonosi körében nincs változás.)

A cikket – a tárgyalásokon résztvevők közreműködésével – összeállította:
Schnier Mária
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Hírfigyelő