Nyílt levél a pátyi képviselőtestület tagjainak

Tisztelt Képviselő Úr!

2006-ban Ön felhatalmazást kapott választóitól arra, hogy munkájával a település érdekeit, hosszú távú értékeinek megőrzését és fenntartható (gazdasági, környezeti és társadalmi) fejlesztését szolgálja.

Kérjük, hogy a mellékelt nyílt levél alapján gondolja át személyes felelősségét és további feladatait a pátyi golffalu beruházással kapcsolatban!

Üdvözlettel:

Levegő Munkacsoport

2010-03-10

 

Úgy hiányzik Pátynak a golffalu…

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa előzetes véleményében leszögezte, hogy a szabályozási terv tervezete több ponton nyilvánvalóan törvénysértő. Felhívta a figyelmet a tervezett golffalu-beruházás Pátyra és a környező településekre gyakorolt kedvezőtlen hatásaira. A Levegő Munkacsoport véleménye szerint ezek a kedvezőtlen hatások a közlekedésben, a környék arculatában, a tájképben, a természeti környezetben, a kitelepülők nehézkes beilleszkedésénél és az elkülönülő kultúráknál jelennének meg.

Meggyőződésünk, hogy a Zsámbéki-medence hosszú távú fejlesztése nem ilyen befektetésekkel valósítandó meg. A táj arculatának és a település fenntartható fejlesztésének nem egy golfpályával összekötött, új, kisváros méretű lakópark-komplexum felel meg.

A tervekről Pátyon népszavazást tartottak február 14-én. A népszavazás érvénytelen lett, bár a hazai gyakorlathoz képest viszonylag sokan elmentek szavazni (43%). A leadott szavazatok alapján a lakosság kétharmada (66%) elutasította a tervezett beruházást. Nyilvánvaló az is, hogy ilyen hatalmas méretű változások esetében nem elegendő csak a formálisan kijelölt közigazgatási határ szerint érintett lakosságot, a pátyiakat megkérdezni. Legalább ennyire érintettek például a telkiek és a budakesziek, akiknek a véleményét szintén meg kellene hallgatni, tekintve, hogy a kedvezőtlen hatások őket is érik. A környékbeli lakosság elutasító véleményét tapasztalhatták meg a résztvevők 2010. február 11-én, Budakeszin, a Levegő Munkacsoport által moderált lakossági fórumon.

Mi alapján döntött a pátyi képviselőtestület, amely ismerte a fent leírt tényeket? Vizsgálták-e körültekintő módon a golffalu-beruházás várható hatásait? Figyelembe vették-e választóik és a környék lakosságának véleményét? Mérlegelték-e az ombudsman levelét, amelyben Páty önkormányzatának kifejtette előzetes álláspontját, és felhívta a figyelmet a tervezet törvénysértő voltára, valamint javasolta a döntés elhalasztását és további vizsgálatok elvégzését? A kérdésekre 2010. február 22-én megszületett a válasz: a képviselőtestület többsége megszavazta a helyi szabályozási terv módosítását, vagyis igent mondott a beruházásra.

Ön milyen osztályzatot adna képviseleti demokráciából a pátyi testület magatartására?

Felvázolunk egy forgatókönyvet, ami a pátyi képviselőtestületi döntés alapján bekövetkezhet. Tudnunk kell ehhez (a sajtóban is sokszor megjelent), hogy súlyos joghézag van az önkormányzati képviselőtestületek munkájával kapcsolatban. Lassan már egy éve döntéseiket nem vizsgálhatja törvényességi szempontból a közigazgatási hivatal.

A lehetséges forgatókönyv a következő:

  1. Tegyük fel, hogy a beruházás, az elfogadott szabályozás alapján jogsértő. (Ez az ombudsmani levelekből is kitűnik.)
  2. A beruházás az engedélyek birtokában megkezdődik.
  3. Tegyük fel, hogy valamely szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy érvénytelenítse a határozatot.
  4. Tegyük fel, hogy az Alkotmánybíróság – esetleg néhány év múlva – megsemmisíti a pátyi képviselőtestül döntését, ezáltal érvényét veszti a beruházás engedélye.
  5. A beruházó vélhetően kártérítési igénnyel fog fellépni, hivatkozva arra, hogy jóhiszeműen járt el a beruházás megkezdésénél.
  6. A pátyi képviselők ezután a kollektív döntésre hivatkozva megvonnák a vállukat. Azt pedig nyilvánvalóvá tennék, hogy a kártérítés összege akkora, amit az önkormányzat nem tud kifizetni. Vagyis a beruházó szerzett jogai megmaradnának.
  7. Felmerülhet a pátyi képviselőtestület esetében a közpénzekkel való visszaélés lehetősége? Közvetlenül nem, hiszen nem az önkormányzat tulajdonára, hanem egy 100 hektáros magánterületre szól a szabályozás. Valóban nincs jogi védelem a közérdeket sértő ingatlanspekulációk ellen?

 Természetesen a fenti forgatókönyv csak egy lehetséges változat, és reméljük, nem ez fog bekövetkezni. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy mivel több hasonló eset történt már Magyarországon, így érdemes felhívni a figyelmet erre a lehetőségre is.

Talpára állított demokrácia…

A pátyi és számtalan hasonló ügy kapcsán felmerül bennünk, mitől állhatna talpára 20 év késlekedés után a demokrácia? Mi kellene ahhoz, hogy mindenki tisztességgel és szakszerűen végezze a munkáját?

Botorság ugyan utólag feltenni a kérdést, mi lett volna, ha… Mégis kikívánkozik belőlünk egy másik forgatókönyv, még akkor is, ha a jogalapjai jelenleg szétszórva vannak a szabályozásban, és kevés a hajlandóság a koherens egésszé formálásban.

  1. A beruházók érdekét képviseljék az általuk megbízott szakemberek. Ez itt megtörtént.
  2. A tervek készítői – esetleges jogkövetkezmények mellett – tartsák be az érvényes szabályokat. Ez nem teljesült, mert két, laikusok számára is nyilvánvaló szabályt megsértettek.
  3. A képviselőtestület – laikus voltának tudatában – csak úgy hozna felelősségteljes döntést, ha előzetesen:
  • szakkérdésekben meghallgatna független (!) szakembereket (pl. az ombudsmant, pénzügyi, környezetvédelmi szakembereket és településtervezőket);
  • gondosan számba vetetné a projekt pozitív és negatív következményeit, és mérleget készíttetne;
  • a hatásvizsgálatokat és a mérleget saját választói és az érintett települések képviselői elé terjesztené megvitatásra, és az észrevételek alapján konszenzusra jutna az érintettekkel, saját választói érdekeit szigorúan szem előtt tartva.
  1. Megfelelő garanciákkal alátámasztott, ütemezett településfejlesztési megállapodást kötne a telek tulajdonosával a közösen kialakított projekt esetleges negatív hatásait ellensúlyozó közberuházásokra. Ezek elkészítése megelőzné a magán célú projektrészeket. (Így lenne biztosítható, hogy csak komoly szándékú, megfelelő tőkeerővel rendelkező, hosszútávon gondolkozó beruházó tevékenykedjen a területen.)
  2. Olyan fejlesztés valósulna meg, amely a környék fenntartható fejlődését szolgálná a köz- és a magánérdek kiegyensúlyozott érvényesülése mellett.

Levegő Munkacsoport

2010-03-10

Hírfigyelő