A tűzifa és szén árának csökkentése következtében többen és többet fűtenének ezekkel az anyagokkal, így jelentősen növekedne a légszennyezés. Ennek hatására a rezsicsökkentés jóval nagyobb terhet róna a társadalomra, mint amennyit az érintett lakosok megtakarítanának az árcsökkenéssel. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány nem szabályozza a tüzelőanyagok minőségét.
A fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) elégetése éghajlatváltozást okoz, és levegőszennyezéssel jár. Ezt az összefüggést már szinte semmilyen szakirodalom, európai uniós dokumentum sem kérdőjelezi meg. Úgy látszik azonban, hogy egy másik összefüggésről is beszélni kell, hiszen a kormány legújabb rezsicsökkentési ötlete láttán felmerül, hogy Magyarországon nem mindenki számára világos az az alapvető közgazdasági összefüggés, miszerint az alacsonyabb ár magasabb kereslethez vezet. Alapvetően ezen összefüggés miatt tartotta és tartja a Levegő Munkacsoport elhibázottnak az energiaárak csökkentését, illetve szorgalmazza az energiaadók alkalmazását (ez utóbbit természetesen megfelelő egyidejű pénzügyi kompenzációval a lakosság számára).
A kormány sajnos további rezsicsökkentési ötlettel állt elő: „a tűzifa és a szén árának csökkentésével enyhítené a háztartások terheit”. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kapta feladatul, hogy készítse elő a lakosságnak eladott tűzifa és szén árcsökkentésének kereteit. Mégpedig úgy, hogy a külföldi érdekeltségek „extraprofitja” csökkenjen. A Levegő Munkacsoport kétli, hogy ezeken a piacokon, ahol sokkal nyíltabb a verseny, mint az áram- vagy a távfűtési piacon, bárkinek is extraprofitja lenne, de ha mégis, annak itt sem a hatósági árcsökkentés az orvossága.
Amennyiben az elképzelés megvalósul, a jobb minőségű szénfajták árusítói minden bizonnyal kivonulnak a piacról, és szinte csak a legolcsóbb szénfajta, a lignit kerül a kályhákba. Ez viszont a legrosszabb minőségű, legalacsonyabb fűtőértékű szénfajta, amiből többet kell elégetni, mint a fekete- vagy barnaszénből, hogy ugyanolyan meleg legyen. Több lesz a hamu és a salak is. A lignit nagyságrendekkel jobban füstöl, szennyezi a levegőt, mint az egyéb szenek. Különösen a rendkívül egészségkárosító részecskekibocsátás (PM10 és PM2,5) fog növekedni, a tüzelőberendezéseket, kéményeket pedig a felszabaduló kén-dioxid teszi tönkre. A Levegő Munkacsoport már javasolta, hogy – például a németországi gyakorlathoz hasonlóan – a kormány betiltsa a lignit égetését, azonban ez a mai napig nem történt meg.
A tűzifánál a magas víztartalom veszélyes. A nedves fa tökéletlenül ég, és füstgáza mérgező anyagok sorát tartalmazza. A Levegő Munkacsoport számos alkalommal sürgette a tűzifa megengedhető nedvességtartalmának meghatározását, azonban ez a javaslat is süket fülekre talált a kormánynál – annak ellenére, hogy így nem csak a légszennyezést, hanem a rezsit is csökkenteni lehetne, hiszen ma a kereskedők egy része sokszor beáztatja a tűzifát, mivel így többet nyom.
Tehát ha rövid távon anyagilag valamelyest könnyítene is a szegényeken a tűzifa és a szén, illetve a lignit árának csökkentése, a sok füst miatt nagyon sokan fizetnek majd érte az egészségükkel. Kutatási eredmények valószínűsítik, hogy hosszabb távon az emiatti egészségügyi kiadások, a betegségek és elhalálozások okozta keresetkiesés lényegesen nagyobb veszteséget jelent majd a társadalomnak, mint amennyit a fával és szénnel fűtő emberek megtakarítanak a rezsicsökkentés révén.