Jeremy Wates levele az Európai Bizottság vezetőinek és a tagállamok miniszterelnökeinek

Brüsszel, 2013. november 17.

Jean-Claud Juncker, az Európai Bizottság elnöke
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke

Tisztelt Juncker Elnök úr, tisztelt Timmermans Alelnök Úr!

Nemrég napvilágot látott, hogy levélben kérték ki a Bizottság többi tagjának véleményét az Európai Bizottság 2015-ös munkatervének előkészítése keretében. A kérdéses témák között volt néhány, még folyamatban lévő javaslat visszavonása, a “politikai diszkontinuitásra” hivatkozva.

Komoly aggodalommal tölt el minket, hogy a leveléhez csatolt táblázatban szerepel többek között a madarakra és élőhelyekre vonatkozó irányelvek átfogó felülvizsgálata, valamint a hulladékra és a levegőminőségre vonatkozó irányelvek újraértékelése. Az esetleges visszavonásra szánt szabályozási csomagok között négy környezetvédelmi témájú is található. Ezek közül kettő, a levegőminőségre és a hulladékkezelésre vonatkozó pedig még nincs egy éves sem.

Örömmel láttuk az új Bizottság felállásakor, hogy Juncker elnök úr felismerte, milyen fontos a fenntartható fejlődés. Ez abban is megnyilvánult, hogy ezt belefoglalta Timmermans alelnök úr hatáskörei közé, így tudomásul vette az Európai Parlament és több civil szervezet tiltakozását a környezetvédelemnek – az eredeti javaslatcsomagban szereplő – leépítése ellen.

Timmermans alelnök úr parlamenti meghallgatásán biztosította arról a képviselőket, hogy “minden olyan új szabályozás el fog bukni, amely árt a környezetnek.”

Az említett fontos környezetvédelmi tervezeteknek a visszavonása több szempontból is váratlan és nyugtalanító lenne.

A mostani javaslatcsomagok visszavonását ebben az esetben állítólag a kevesebb EU-s szabályozás iránti igény indokolja, ennek feltételezett oka pedig az európai parlamenti választások eredménye. A gyakorlatban azonban a választások során lényegében senki nem kérte, hogy gyengítsék a környezet védelmét, vagy hogy visszavonják a levegőminőségi és hulladékkezelési javaslatcsomagokat. Ez nem meglepő, hiszen a közvéleménykutatások szerint az európai lakosság 95 százaléka számára fontos a környezet védelme, több mint felük pedig nagyon fontosnak tartja. Más szóval a környezeti szabályozás lazításának az általános liberalizáció érdekében nincsen társadalmi támogatottsága.

A jelenlegi javaslatok fenntartása mellett más, jól megalapozott érvek is szólnak. A Tiszta Levegő Javaslatcsomag visszavonása ezért is különösen káros lenne.

Sok EU tagállam még mindig túllépi az Unióban megengedett levegőminőségi határértéket csakúgy, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott értékeket, amelyek fölött a lakosság egészsége súlyosan károsodik. A levegőszennyezés határokon átnyúló probléma, ezért uniós szintű szabályozást igényel. 400 000 ember hal meg idő előtt a légszennyezés következtében, az egészségi károkkal összefüggő externális egészségügyi költségek pedig évente 330 és 940 milliárd euró közötti összegre tehetők.

A helyzet különösen súlyos a városokban, ahol szinte minden uniós állampolgár káros szintű részecske- és ózonszennyezésnek van kitéve.

A levegőminőségre vonatkozó javaslatcsomag ezt a közegészségügyi válságot hívatott orvosolni, segítségével évente 58 000 idő előtti haláleset és 40–140 milliárd eurós külső egészségügyi költség kerülhető el. További 3 milliárd eurós többletbevétel keletkezhet a munkahelyi hatékonyság és a mezőgazdasági terménymennyiség növekedésének, valamint az épületek jobb állapotának köszönhetően. A tervezet továbbá mintegy 100 000 új munkahely teremtéséhez járul hozzá a hatékonyság és a versenyképesség javításával, ide értve a megújuló energiaszektort is. Az előrejelzések szerint a csomag megvalósításának kedvező hatása lesz a gazdasági fejlődésre. A csomag mindezekkel együtt is visszafogott, egy ambiciózusabb terv is tudományosan megalapozott és gazdaságilag megvalósítható lenne. Jelenlegi formájában a csomag fontos lépést jelent a fenntartható fejlődés felé vezető úton.

A Bizottság már több részletes javaslatot dolgozott ki a szabályozások tervezetéhez, többek között a Nemzeti Kibocsátási Határértékek Irányelvét, egy új irányelvet a középméretű erőművek levegőszennyezésének kordában tartására, valamint egy rendeletet a közúti közlekedésben nem szereplő járművekre és gépekre. Emellett a végső szakaszban tart a járművek kibocsátásának valós körülmények között végezhető tesztelésére hozott javaslat is.

A nemrég az Eurobarometer által készített felmérés szerint az uniós polgárok 56 százaléka aggódik a légszennyezés miatt, ez az arány 2011-ben még 36 százalék volt. Az állampolgárok nemtől, kortól és végzettségtől függetlenül egyformán aggódnak, és szeretnék, ha az EU javítaná az életkörülményeiket, aminek ékes példája lehet a levegőminőségi javaslatcsomag.

Végül, de nem utolsósorban a csomag visszavonása mindannak a munkának az elvesztegetését is jelentené, amelyet az előző Bizottság annak kidolgozására fordított. Ez olyan visszalépés lenne, amelyet egy, a hatékonyság javítását hangsúlyozó testület nem engedhet meg magának. Ezen felül a Bizottság javaslattételi jogával is ellentétes, amihez kapcsolódik a felelősség, hogy megbízható testületként működjön. Más döntéshozók javaslattételi jogát csorbítja, ha visszavonják a csomagot, hiszen sokan már annak módosításán dolgoznak.

Kérjük, vegyék figyelembe a fentebb felsorolt érveket, és építsék tovább az előző Bizottság által lefektetett alapokat, különös figyelemmel a levegőminőségi javaslatcsomagra, a Bizottság 2015-ös és későbbi munkatervének előkészítése folyamán.

Üdvözlettel,

Jeremy Wates

az Európai Környezetvédelmi Iroda főtitkára

(Fordította: Kovács Zsigmond. Az eredeti, angol nyelvű levél a támogató szervezetek felsorolásával itt található: )

Hírfigyelő