Intelligens közlekedés Dél-Koreában

Hatalmas fejlődésen ment át néhány év alatt a közúti forgalom figyelésének, a járművek haladása segítésének eszközparkja. Közismert példa a műholdas navigációs eszköz, amely megváltoztatta az útvonalválasztás folyamatát, a térképhasználatot, csökkentette az eltévedés lehetőségét. Másik példa a minden közúton fizetendő kilométer- és szennyezésarányos útdíjat a forgalom lassítása nélkül kivető rendszerek megjelenése. Ezek mellett számos más informatikai, kommunikációs eszköz létezik, amellyel csökkenteni lehet a közúti közlekedés káros mellékhatásait. Ezekről az intelligens közlekedési rendszerbeli (ITS) megoldásokról volt szó júniusban egy budapesti fórumon, ahol dél-koreai cégek mutatkoztak be.

Az előadók természetesen a Koreai Köztársaságban megvalósult fejlesztéseken keresztül igyekeztek felkelteni az érdeklődést cégük iránt, s előadásaikból az informatikát és a kommunikációt a közlekedésben sokrétűen alkalmazó ország képe bontakozott ki. Európában az Unió 2010-ben kiadott közlekedési fehér könyve szögezte le, hogy „Itt az ideje a kevesebb betonnak és a több intelligenciának a közlekedési rendszerben.” Ez alatt azt értették, hogy a forgalom folyamatossá tételével, az elektronikus útdíjjal és a többi ITS eszközzel egyrészt növelhető az utak áteresztő képessége, másrészt racionalizálhatók a szállítások, ki lehet váltani az infrastruktúra-bővítéseket. (A magyar kormánynak a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről hozott 1222/2011. (VI. 29.) Kormányhatározatból ítélve még van mit tanulnia ezen a téren.) A Cseong-gyö-cseon folyó rehabilitálása két, egymás fölött haladó autópálya lebontása révén Szöulban azt jelzi, hogy Koreában ezen már egy lépéssel túl vannak: az intelligens közlekedési rendszerek, az ITS megoldások helyenként már nemcsak hogy a helyébe lépnek a betonnak, de az eltüntetését is lehetővé teszik.
Kiemelkedő szerepe van az ITS dél-koreai fejlődésében az állami felelősségvállalásnak, az intelligens közlekedés iránti központi elkötelezettségnek. Láthatóan más utat jár a dél-koreai kormány, mint a magyar. Németországhoz és Japánhoz hasonlóan a Koreai Köztársaságban is a foglalkoztatottság és az exportnövelés egyik eszközének tekintik az intelligens közlekedési rendszereket.
A Koreai Köztársaságban megvalósított intelligens közlekedési rendszerekből a lakosság közvetlenül profitál. Stephen Ezell azt írja, hogy az ezeknek köszönhető csökkenés az eljutási időben, a balesetek számában és a környezetszennyezésben eléri az évi 146,2 milliárd wont (napi árfolyamon 25 milliárd forintot). Csak az elektronikus útdíjszedés lehetőségének a bevezetése – a fizetőkapuk megmaradtak – 181 milliárd won (napi árfolyamon 31milliárd Ft) megtakarítást eredményezett a működtetési és az externális költségekben és az eljutási időkben. Az elektronikus díjszedés költség-haszon aránya 1:11,9. A Hi-Pass elektronikus útdíjszedő rendszer DSRC technikával működik, 260 autópálya-kapunál használják a gyors áthaladásra a 3200 kilométeres autópálya-hálózaton.
Nemzeti szinten a kilencvenes évek végén kapott kiemelt figyelmet az ITS Dél-Koreában. Újjászervezték az intelligens közlekedés jogi és szervezeti hátterét, és 1997-ben kiadták az első ITS fejlesztési tervet, majd 1999-ben elfogadták a közlekedési rendszerek hatékonyságáról szóló törvényt. 2000 decemberében jelent meg Dél-Korea 20 éves Nemzeti ITS Fejlesztési Terve a XXI. századra, hét speciális ITS alkalmazási területre, ütemezéssel és 8,34 billió won (mai áron 1 433 milliárd Ft) költségvetéssel. A terv célkitűzései között ott van a közlekedési környezetszennyezés csökkentése is.
„ITS modellvárosok” program indult 1998-ban Kva-cson városban, majd folytatódott 2000 és 2002 között 90,8 milliárd won (15,6 milliárd Ft ) befektetéssel Déndzs, Dzsondzsu és Dzsedzsu városban. Négy intézkedést hajtottak végre a városokban, a forgalomhoz alkalmazkodóvá tették a jelzőlámpákat (különös tekintettel a közösségi közlekedésre), létrehozták a valósidejű forgalominformációs rendszert és a közösségi közlekedés központi irányítását, továbbá megerősítették a gyorshajtás szankcionálását. Az eredmény az utazási sebesség átlagosan 20,3 százalékos növekedése lett. Látva a fejlődést, a dél-koreai kormány további 25 városnak adott pénzt az ITS megoldások bevezetésére 2007-ig. Mind a 29 várost átfogja ezen felül „A mindenütt jelenvalóság dél-koreai városai” kezdeményezés. A cél minden városi szolgáltatás, köztük a közlekedés információinak gyors eljuttatása a lakosokhoz, legyenek bárhol és használjanak bármilyen eszközt, a mobiltelefontól a nagyszámítógépig.
Mindez mutatja, hogy Dél-Koreában fontos a lakosság tájékozottsága.
Az ország integrált forgalmi információs rendszere 79 különféle közlekedési hatóságtól gyűjt adatokat. A gyorsforgalmi úthálózatban például kilométerenként telepített hurkokból nyernek adatot a gépkocsiforgalom sűrűségéről és sebességéről. A forgalomelemzések eredményeképpen kiadott előrejelzések, jelentések a tehergépkocsik üzenőrendszerén, telefonon, interneten vagy rádión keresztül mindenkihez eljutnak, akinek szüksége van rájuk.  

Buszsáv Dél-Koreában a Gyeongbu autópályán
Buszsáv Dél-Koreában a Gyeongbu autópályán

A közösségi közlekedési információk, különösen a buszokról, szintén könnyen elérhetők Dél-Koreában. Szöulban és az agglomerációjában 9300 GPS-es, rádiókommunikációs fedélzeti egységgel ellátott busz közlekedik, és 300 buszmegálló utastájékoztató táblája van közvetlen kapcsolatban a forgalomirányító központtal. A dél-koreai lakosság jelentős része tájékozódik rendszeresen az interneten a legközelebbi tömegközlekedési megállókról, járatokról a GPS helymeghatározóval felszerelt telefonján.

Elektronikus pénztárca (T-Money)
Elektronikus pénztárca (T-Money)

A 2004-ben Szöulban bevezetett elektronikus pénztárcát mára egész Dél-Koreában egységesen használják. Az eszközzel fizetni lehet tömegközlekedési járműveken, taxiban, múzeumokban, automatáknál. 2009-ben napi 30 millió volt az ezekkel lebonyolított fizetés a közösségi közlekedési járműveken. Szöul vonzáskörzetében 18 millió kártya van forgalomban. A rendszer várhatóan 2011 végére lesz használható a teljes tömegközlekedési hálózaton.

A koreai elektronikus pénztárca használata
A koreai elektronikus pénztárca használata

Nemcsak az intelligens közlekedésre, hanem számos más intézkedésre is épül Dél-Korea 2020-ig kidolgozott CO2-kibocsátáscsökkentési terve. Az ITS megoldásoktól közel 1,5 millió tonnával remélik kisebbre venni a kibocsátást 2020-ban a mostani trendekből előre jelezhető – cselekvés nélkül bekövetkező – helyzethez képest. A terv számít többek között a szállítás átterelésére is a közútról vasúti és tengeri szállításra, ettől közel öt millió tonna kibocsátás elkerülését várják.

Nagysebességű szerelvény Dél-Koreában
Nagysebességű szerelvény Dél-Koreában

Jelentős tétel még a nagy sebességű vasúté a maga közel három millió és a logisztikai megoldásoké a több mint két millió tonna CO2 kibocsátásának megtakarításával. De a legnagyobb tétele a tervnek a zöld – például üzemanyagcellás, gázhajtású, hibrid, tölthető hibrid, akkumulátoros – gépkocsik bevezetése, amitől azt várják, hogy általuk 18 millió tonna CO2 levegőbe jutását tudják elkerülni 2020-ban.
 
Vargha Márton
a Levegő Munkacsoport

„Kamionról vasútra” kampány felelőse

Hírfigyelő