Föld alatti lehetőségek

Beliczay Erzsébet rövid hozzászólása a „Város a terepszint alatt” című konferencián

Jelentőségénél jóval kisebb figyelmet kap a földtan és a hidrogeológia a város- és épülettervezésben. Néhány példával szeretném ezt alátámasztani.
Schnier Mária előadásához csatlakozva, először egy a mélygarázsok kijelölésével kapcsolatos problémát említenék. A Duna medre az elmúlt évezredekben szabadon vándorolt. A Városliget és a Belgrád rakpart között számos helyen kavicságy, vízér utal erre. Az érintett belső pesti kerületekben éppen ezért különösen oda kellene figyelni arra, hogy a mélygarázsokat ne csak az OTÉK előírásai, illetve a telektulajdoni viszonyok alapján jelöljék ki a kerületi szabályozásokban. Egyebek mellett jelentős többletköltséget, elkeseredett civil tiltakozásokat, illetve a történelmi városrészek alsó szintjeinek elvizesedését és az ebből származó kártérítési vitákat lehetne megelőzni azzal, ha a hidrogeológiai vizsgálatok, fúrások alapján készült terveket (is) már előzetesen szem előtt tartanák a mélygarázsok helyének kijelölésénél. (Sajnos egységes fővárosi közlekedési koncepció sem készült a parkolásról, ami szintén meg kellene, hogy előzze a kijelöléseket.)
Abszolút hiányát hazánkban szerencsére nem érezzük, de egyre drágább a víz. Ezért a kezelők gyakran a zöldterületek megfelelő öntözésén takarékoskodnak. Korábban készültek fúrások a talajvíz hasznosításához például a Józsefvárosban. Folytatni kellene a vizsgálatokat, és ahol mód van rá, a talajvizet öntözésre, lemosásra kellene használni a hőszigetek ellen, a por csökkentése, valamint a mikroklíma kialakítása érdekében.
Az épületek energetikai minősítésénél komoly előny a megújuló energiák használata. A hőszivattyú lehet erre városi környezetben az egyik megoldás. Alkalmazásukhoz pontos geológiai ismeretekre, helyi próbafúrásokra van szükség.
Az éghajlatváltozás is rákényszerít minket arra, hogy több figyelmet szenteljünk a föld alatti lehetőségeknek. Régebben a félszuterén illetve pincehelyiségekben jobbára a legszegényebbek laktak. Azóta vannak olyan műszaki megoldások, amelyek a hátrányokat ki tudják küszöbölni, megfizethető költséggel. Ugyanakkor felértékelődik a talaj hőmérsékletkiegyenlítő hatása. A félig vagy teljesen földben álló helyiségek nyáron hűvösebbek, télen melegebbek. Sűrűbben lakott városi területeken érdemes ezeket a lehetőségeket jobban kihasználni.
Mindezeket ízelítőül soroltuk fel, hogy e kevésbé látványos szakterület hasznosságára felhívjuk a közvélemény figyelmét.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Hírfigyelő