Tisztelt Felügyelőség!
Alulírott Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szervezet, mint ügyféli jogokkal rendelkező országos tevékenységet ellátó környezetvédelmi szervezet [a „Fellebbező”] törvényes határidőn belül az alábbi
f e l l e b b e z é s t
terjesztem elő a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség [a „KDV KTVF”] 2010. augusztus 24. napján kézhezvett, KTVF 36527-23/2010. számú határozata [a „Határozat”] ellen.
1. Előzmények
i. Fellebbező a KDV KTVF honlapján 2010. június 14-i közzétételi dátummal elhelyezett közleményből értesült arról, hogy a Holcim Hungária Cementipari Zrt. beruházó a Dabas 0766 helyrajzi számú ingatlan tekintetében környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) Korm. r. [a „R.”] szerinti előzetes vizsgálati eljárást kezdeményeztek.
ii. Fellebbező országos tevékenységet folytató környezetvédelmi szervezet, így a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatósági eljárásokban megilleti az ügyfél jogállása, amit a KDV KTVF a Határozatban is megerősítetten elismert.
iii. Fellebbező 2010. augusztus 24-én kapta kézhez a KDV KTVF 36527-23/2010. iktatószámú határozatát, így - mivel a fellebbezés beadásának határideje a döntés közlésétől számított 10. munkanap - jelen fellebbezésünk határidőben beadásra került.
2. Fellebbezési kérelem
Fellebbező ezúton kéri a T. Főfelügyelőséget, hogy a Határozatot a tényállás kellő felderítésének elmulasztása miatt szíveskedjék megváltoztatni, továbbá kimondani, hogy a tervezett beruházás várható környezeti hatásai jelentősek, és emiatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására van szükség, azaz szíveskedjen az R. 5. § (2) da) pontja szerint eljárni.
3. Fellebbező fellebbezésének indokait az alábbiakban foglalja össze:
A KDV KTVF, mint az ügyben eljáró elsőfokú hatóság gondatlansággal járt el, amikor 36527-23/2010. számú határozatában arra a megállapításra jutott, hogy tervezett elosztó- és logisztikai központ létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért mellőzi a környezeti hatásvizsgálatot.
Általános:
Az előzetes vizsgálati dokumentáció 2.3.1. fejezete hiányos. A terület környezetének bemutatásakor hiányzik a felsorolásból a tervezett helyszíntől DNy-ra eső Lf-1 falusias lakóterület, mely a 4604. számú út mentén helyezkedik el. A tervezett szállítási útvonal környezeti hatásának megítélése így nem teljes körű, hiszen az útszakasz melletti lakóházakat nem veszi figyelembe.
Levegő:
Eljárása során érdemi vizsgálat nélkül, konkrét adatszolgáltatás hiányában is elfogadta a beruházók azon állítását, hogy a telephelyen kívüli szállítási tevékenység által okozott levegőterhelés az érintett szállítási útvonalakon az utak jelenlegi járműforgalmához képest kimutatható mértékben nem növekszik a gépjárművek légszennyező anyag (CO, NOx, CH, PM) kibocsátása miatt.
Zaj:
Az előzetes vizsgálati dokumentációban leírtak szerint az elosztó- és logisztikai központ tervezett éves forgalma 500 000 tonna portland cement. A cement beszállítását vasúton, a kiszállítást közúton tervezik.
A tervezett szállítási útvonal része a 4604. számú összekötő út, melynek érintett szakasza (a telephely bejárata és a 4606. számú út között) mellett lakóházak fekszenek. Az előzetes vizsgálati dokumentáció is megállapítja, hogy a 4604. sz. összekötő út burkolata leromlott állapotú, minősége „D” akusztikai érdességi kategóriába sorolható.
Az előzetes vizsgálati dokumentáció kitér arra is, hogy az elvégzett vizsgálatok szerint a figyelembe vett útvonalak és útvonalak melletti lakott területek közlekedési eredetű zajhelyzetét jelenleg is a vizsgált közutak forgalma határozza meg. Az alapállapotra jellemző jelenlegi zajterhelés részben a vonatkoztatható határérték körüli, részben azt meghaladó mértékű.
A dokumentáció ezt a problémát azzal oldja föl, hogy útburkolat-javítást prognosztizál, amely hatására zajterhelés-csökkenés fog bekövetkezni.
A Határozat elfogadja ezt az érvelést, amelynek garanciáját semmi sem biztosítja, a Határozat előírásai sem tartalmaznak ilyen utalást.
Természet, táj:
A Dabas 0766 hrsz-ú, külterületi ingatlan jelenleg szántóként hasznosított terület, mely földrajzilag Dabas város belterületétől ÉK-re, közvetlenül Kakucs közigazgatási területével határosan, az Öregországút és a vasúti töltés által jól lehatárolható helyen fekszik. Az Öregországút, a Duna-völgyi-főcsatorna és a vasúti töltés által határolt terület (a tárgyi ingatlant is ideértve) a Kiskunsági homokhát kistáj és a Turján-vidék kiemelten fontos érzékeny természeti terület (ÉTT) része. A Duna egykori hordalékán változó méretű és alakú mélyedéseiben lápokat, még a magasabb szárazabb homokhátakon a pusztagyepek helyén szántókat találunk. Domborzati viszonyát tekintve 114 és 102 méter közötti tszf-i magasságú, enyhén hullámos felszínű terület, mely Ny-ÉNy-i irányba lejt. Ezt a fajta területi lehatárolást elsősorban tájképi, természeti és területhasználati okokból tartjuk indokoltnak. Ez a területi egység egyben magában foglalja a tervezett üzem területét és azt a természeti és tájképi környezetet is, amelyre az üzem közvetlen hatását vizsgálni kell.
Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM–FVM együttes rendelet (a továbbiakban: ER.) értelmében a Turján-vidék kiemelten fontos érzékeny természeti terület (ÉTT), melynek területéhez Alsónémedi, Dabas, Kakucs, Inárcs, Újhartyán és Ócsa közigazgatási területe is hozzátartozik. Az ER. 3. § (3) bekezdése szerint „kiemelten fontos ÉTT:azok a területek, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középtávon (5–10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül.”
A Dabas 0766 hrsz-ú szántó területe - a környező szántóterületekkel egyetemben - elsősorban védett állatok táplálkozóhelye, mint például a fokozottan védett gyurgyalagnak (Merops apiaster). Az üzem tervezett helyétől a legközelebbi Natura 2000 terület kb. 450 méterre, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett ex lege védett lápterület pedig 750 méterre található.
A Dabas 0766 hrsz-ú ingatlanra tervezett elosztó- és logisztikai központ zöldmezős beruházásként valósulna meg, ami számos területhasználati és környezeti konfliktust vet fel, különösen egy olyan település esetében, amely közigazgatási területének kb. 60 %-a természetvédelmi oltalom alatt áll.
Az elosztó- és logisztikai központ helyszínének kiválasztásakor jelentős szempontként kellene megjelennie, hogy ez a potenciálisan barnamezős beruházásként megvalósítható fejlesztés ne egy különleges természeti értékekkel rendelkező régióban valósuljon meg zöldmezős beruházásként.
Eljárási probléma:
A Határozat indoklásából kiderül, hogy a KDV KTVF 36524-9/2010. számon tényállás tisztázásra szólította fel a Kérelmezőt, mivel az előzetes vizsgálati dokumentációt zaj- és rezgésvédelmi, valamint levegőtisztaság-védelmi szempontból hiányosnak találta. A Kérelmező IMS//731/2010. számon megtette a kért kiegészítéseket, ám ennek tényéről és a kiegészítés tartalmáról Fellebbező nem kapott értesítést, ügyféli mivolta ellenére. Fellebbező álláspontja szerint sem a R., sem a Ket. nem teszi lehetővé a beruházó részére kérelme adott ügyben történő módosítását. Ha akár a kérelem, akár a dokumentáció módosul, ez a garanciális szabályok maradéktalan érvényesülése érdekében kizárólag úgy minősülhet, mint a korábbi eljárás megszüntetése és újbóli eljárás lefolytatása, amelynek esetében a Fellebbező ügyféli jogai szükségképpen ismételten megnyílnak. Ennek megfelelően a módosított tartalmú kérelem kapcsán is alkalmazni kell a R.-ben foglalt nyilvánossági szabályokat, lehetőséget kell nyújtani az érintett nyilvánosságnak arra, hogy a R.-ben foglaltaknak megfelelően észrevételt tegyen.
A KDV KTVF sem észrevétel tételét, sem az észrevételek elbírálását nem biztosította a Fellebbező részére a kiegészítésekkel kapcsolatban, azonban a módosult kérelem alapján Határozatát meghozta, tehát annak érdekében csorbította a Fellebbező ügyféli jogait és (az Aarhus-i Egyezményben biztosított nyilvánosság általi megismerhetőséget, hogy a beruházó számára előnyösebb határozatot hozzon.
Mindezek alapján Fellebbező álláspontja szerint a KDV KTVF nem végezte el a R. szerint szükséges feladatait, így a kiadott határozat jogszabálysértő.
Határozathozatala során a KDV KTVF továbbá figyelmen kívül hagyta a Magyar Köztársaság Alkotmányában, mint a legmagasabb szintű jogforrásában biztosított egyik alapvető jogot, amely ebben az esetben a lakosság védelmét is szolgálja, miszerint „a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság egyebek mellett az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”
Fellebbező változatlan álláspontja szerint a tárgyi ügyben a környezethasználat engedélyezésének feltételei nem állapíthatóak meg, ezek tisztázása mindenképpen részletes hatásvizsgálat készítését és ennek vizsgálatát teszi szükségessé. A beruházás a hatások átfogó, minden részletre kiterjedő elemzését teszi szükségessé, annak érdekében, hogy a természeti környezet védelme a hazai, nemzetközi, illetőleg az Európai Unió joggyakorlatának és követelményrendszerének megfelelően történjék, illetőleg ezek érvényesülése biztosítva legyen.
A Fellebbező kérelme a fellebbezéssel támadott határozat Ket. 105. § (1) bekezdése alkalmazásával történő megváltoztatására irányul.
A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (7) bekezdésében foglaltak alapján 2.500 Ft jogorvoslati eljárás díját a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által vezetett 100-29008-01711882-00000000 számú számlaszámára átutalási megbízás útján teljesítette.
Budapest, 2010. szeptember 6.