Élményekkel fokozhatjuk a környezettudatosságot!

Az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv tervezetét mutatta be 2012. október 4-én a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft (NKEK).

Kovács Pál államtitkár bevezetőjében elmondta, hogy előreláthatólag 2050-ig nőni fog a világ energiafogyasztása. Ugyanakkor az EU Dekarbonizációs Útiterve szerint 85 százalékkal kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátását 2050-ig. Ez csak a gazdasági szerkezet modernizálásával és a fogyasztók szemléletváltásával valósítható meg. A Nemzeti Energia Stratégia 2030 legfontosabb célkitűzései: az importfüggőség csökkentése, az energiahatékonyság javítása, a megújuló energiaforrások használatának felgyorsítása, az atomenergia használatának folytatása, az elektromos közúti közlekedés felfuttatása és a hazai energiatartalékok feltárása.

A KEOP szemléletformálási pályázatainak tapasztalatairól hallhattuk Szabó Gábor Dávidnak, az. NKEK képviselőjének beszámolóját. A pályázatokban civil szervezetek mellett vállalkozások, önkormányzatok is részt vehettek.

A pályázatokkal kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatokat érdemes lenne figyelembe venni a következő időszakban:

  • hiányos a pályázók felkészültsége;
  • az uniós pénzek költése túlárazáshoz vezet esetenként (talált pénz);
  • forráshiányos szervezetek időnként keresztfinanszírozásra használják a pályázati pénzeket;
  • kevés az élményközpontú szemléletformálás (edutainment);
  • túlméretezett információs központokat állítanak fel a mintaépület projektekhez.

Javaslataik a következő fejlesztési időszakra:

  • szigorúbban ellenőrizzék a tartalmi megvalósítást (ne csak a számviteli helyességet);
  • a pályázók maguk állítsák össze a projektet, ne pedig külső céggel csináltassák meg;
  • konzultáljanak a bonyolító-ellenőrző szervezettel a program megtervezése alatt;
  • ne finanszírozzanak EU pénzből olyan tevékenységet, amelyet a piac magától megoldana.

Erős Veronika (NKEK) a novemberben megnyíló pályázat feltételeit ismertette. A www.egtalap.hu honlapon a kiírás megtekinthető.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetsége (TÖOSZ) elnöke szerint az önkormányzatokat legkönnyebben a szövetségeken keresztül lehet elérni: Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége (http://ehosz.hu, www.ebat.tuv.hu), Klímabarát Települések Szövetsége.

Jó példákat említett az önkormányzati programokból:

A nehézségek között először a finanszírozási gondokat említette, amelyek miatt a többletbevételek nélküli kisebb önkormányzatok (kb. 2800-an) nem tudnak energetikust alkalmazni. Legalább ekkora probléma a műszaki megalapozottság és a szaktudás hiánya is. Az előkészítés megelőlegezésére nincs pénzük a pályázóknak, ezért gyakran megalapozatlanok a projektek. További probléma, hogy nincsenek megbízható tudással és gyakorlattal rendelkező középfokú műszaki szakemberek. Ez a kivitelezésnél hatalmas problémát jelent. Térségi energiaügynökségekre és legalább járási szintű energetikusra lenne szükség.

Benkő Dániel a WWF néhány sikeres szemléletformáló programját mutatta be:

  • Föld Órája (március utolsó szombatján) ünnepségekkel, rendezvényekkel összekapcsolt villanyoltás;
  • Klímaturné – 3 éves roadshow, amely a lakosság energetikai szemléletének javítását szolgálta 
  • Zöld Flotta – közlekedési eredetű kibocsátáscsökkentés a vállalati járműbeszerzés energiatudatossá tételére
  • Palánták – környezeti nevelési program kicsiknek

Ballabás Gábor, az ELTE TTK tanára a szemléletformálás új eszközeiről beszélt. Legfontosabb, hogy élményszerző programokat szervezzenek és minél fiatalabb korban alakítsanak ki felelősségtudatot a lakosságban. A hagyományos tanóra csak egy elem az oktatási intézményekben. Ezen kívül tanulmányi versenyekkel, szakkörökkel, témanapokkal, -hetekkel, kirándulásokkal színesíthetik az oktatást.

Az üzleti szektort Felkai György (MVM) és Szollár Domokos (MOL) kommunikációs igazgatók képviselték.

Toldi Ottó, az NFM főosztályvezető-helyettese, a rendezvény házigazdája hozzászólásában említette, hogy az élelmiszerek terén már láthatók a szemléletformálás eredményei. A „magyar termék” például elterjedt a köztudatban. A tudatos vásárlók hajlandók többet is fizetni a jobb minőségért. Sokkal nehezebb az energia- és éghajlatváltozás, légszennyezés összefüggéseit szemléltetni. Emellett sajnálatos, hogy globális szinten is a programok elsősorban a lakosság szemléletformálását szorgalmazzák, holott a gazdaság szerkezetét, a gyártásfilozófiát (és a kapcsolódó gazdasági érdekeltséget) is alapjaiban meg kellene változtatni ahhoz, hogy a karbon lábnyomunk növekedése megálljon.

Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport képviselője javasolta, hogy írjon ki a minisztérium ötletpályázatot műszaki-természettudományos élményparkra. Egy ilyen létesítmény természetesen egy hosszú távú, többlépcsős projekt lenne, amelynek az első ütemét az új EU forrásokból lehetne finanszírozni. Örvendetes, hogy több városban épülnek miniparkok (Győr, Mosonmagyaróvár), de egy igazi élménypark, egy „Műszaki és Természettudományos Disneyland” az egész régióban hiányzik. Létrehozása nemcsak kedvet csinálna a fiataloknak a műszaki-természettudományos pályára lépésre, szemléletük formálására, de a turizmusnak is bevételt hozhatna a hazai és szomszédos országok látogatóin keresztül. Egy ilyen létesítményhez pedig a vállalatok is jelentős mértékű anyagi támogatást tudnának adni, hiszen az ismertségük mellett a színvonalas szakmai utánpótlás biztosításához is támogatást kaphatnának.

Beliczay Erzsébet

Hírfigyelő