Mi se hordjunk vizet a tengerbe!

Levegő Munkacsoport, Budapest, 2009. november 21. – A környezetvédő civil szervezetek szigorúbb uniós irányelvet szeretnének az épületek energiafogyasztásáról, azonban véleményük szerint a héten Brüsszelben elfogadott megállapodás így is komoly előrelépést jelent. Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság küldöttei ugyanis november 17-én Brüsszelben több kérdésben olyan politikai alkut kötöttek, amely a szabályozás szigorítását, konkrét intézkedéseket és határidőket ír elő a tagországoknak az épületek energiafelhasználásának csökkentésére. Határozott erőfeszítéseket kell tenni minden tagországnak az épületállomány energetikai minőségének javítására, hogy teljesülhessenek a közös uniós éghajlatvédelmi célok (az üvegházhatású gázok 20 százalékos csökkentése, 20 százalékos energiamegtakarítás, a megújuló energia arányának 20 százalékra emelése).

Az Európai Bizottság 2002-ben határozta el, hogy közös szabályozást ír elő az épületek energiafogyasztására. A szabályok tagországi bevezetésére először 2006-ot, majd 2009-et tűzték ki. Magyarországon több előírás csak 2012-től válik kötelezővé. Az irányelv legismertebb részei az úgynevezett energiabizonyítvány és a kazánok, gépészeti berendezések felülvizsgálatának kötelezettsége.
Az irányelvet jóváhagyó megállapodást várhatóan a koppenhágai éghajlatvédelmi csúcs első napján, december 7-én aláírják az EU energiaügyi miniszterei. Törvényerőre emelkedésükhöz még szükség van az Európai Parlament 2010 elején várható döntésére is. Elfogadása esetén két év áll a tagországok rendelkezésére a korszerűsített irányelv honosítására. Az európai környezetvédő szervezetek remélik, hogy a most elfogadott megállapodást nem fogják tovább gyengíteni háttéralkukkal, és az új szabályok jövő tavasszal érvénybe léphetnek.

Európában építményekre fordítjuk az energia 40 százalékát, az épületek felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36 százalékáért. Míg Magyarországon a háztartások anyagi terheit egyes energiaszámlákhoz nyújtott adókedvezményekkel próbálják enyhíteni, az EU évek óta az energiahatékonyságra, az energiamegtakarítást eredményező beavatkozásokra biztatja a tagállamokat. Ezt utóbbit segíti majd elő a korszerűsített irányelv, amelynek átültetésére és gyakorlati végrehajtására országunknak már most kell készülni – hívta fel a figyelmet Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese.

Ferran Tarradellas Espuny, az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy az épületek energiafogyasztásáról szóló irányelvre vonatkozó újabb megállapodás eredményeként csökken az épületek energiafogyasztása, és növekszik majd a megújuló energiák használatának az aránya is. Az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos intézkedések lehetővé fogják tenni az EU-nak, hogy a jelenlegi kiotói célokat 70 százalékkal túlszárnyalják. Ez a megállapodás üzenet a koppenhágai csúcs résztvevőinek is. Ezért szeretné a Tanács elfogadtatni a felülvizsgált épületenergetikai irányelveket az éghajlatvédelmi csúcs első napján.

A bizottság szóvivője kiemelte, hogy az energiabizonyítvány is egyfajta címkézés, amely eligazítja a fogyasztót, hogy tudatosan választhassa a leghatékonyabb épületet. Ugyanakkor marketing eszköz is azoknak, akik eladni vagy bérbe adni kívánják az ingatlanjukat. Az épületenergetikai tájékoztatást kötelezően kell megadni a bérlő vagy vásárló számára, és azt a hirdetésekben is fel kell majd tüntetni.

A Bizottság szerint nagyon fontos előrelépés, hogy 2020-tól minden új épületnél kötelező lesz a „majdnem zéró energiájú épület” minőség. Az irányelvek bevezetésétől azt várják, hogy a háztartások energiaszámlái évi mintegy 300 euróval csökkennek, és az építőipar is fel fog lendülni a megnövekedett kereslet következtében.

A svéd elnökség elismerte, hogy a „majdnem zéró energiájú” épület nem pontos meghatározás, de lendületet adhat a tagállamoknak a saját rendeleteik kidolgozásához és az épületeik energiahatékonyságának javításához. Nyilvánvaló, hogy minden térségnek saját rendelkezéseket kell kidolgozni, hiszen például Finnország nem alkalmazhat Görögországgal azonos rendszert. Svédország komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az elnöksége alatt ez a szabályozás életbe léphessen.

A Parlament és a Bizottság megelégedésüket fejezték ki a megállapodással kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy az újabb jogszabály az állampolgárokat fenntartható választásokra ösztönzi majd, ugyanakkor a tagállamok anélkül tudják majd bevezetni az irányelvet, hogy eközben túlzottan nőnének az adminisztratív terhek.

Az épületek eladása, illetve bérbeadása kapcsán az energiabizonyítvánnyal tájékoztatást adnak nemcsak az épület energiafogyasztásáról, hanem a korszerűsítés javasolt módozatairól is. A jelenlegi megállapodás szerint 500 négyzetméternél nagyobb középületek és a nagyközönség által gyakran használt épületek esetében ki is kell függeszteni az energiabizonyítványt. A követelményt 5 év elteltével a 250 négyzetméternél nagyobb épületekre is kiterjesztik.

A tagországok felelőssége az épületenergetikai bizonyítvány feltételeinek kidolgozása, de az Európai Bizottság 2011-re kidolgoz a nem lakóépületekre egy önkéntesen alkalmazható, az egész EU-ra kiterjedő rendszert.

Az épületenergetikai irányelvek felülvizsgált változata szerint a közszférának példát kell mutatnia: két évvel a magánszféra előtt, már 2018-ban csak „majdnem zéró energiájú” minősítésű új épületet tulajdonolhatnak vagy bérelhetnek.

A törvényhozók egyetértettek abban, hogy a szigorított jogszabályok bevezetésének kulcsa a megfelelő támogatás. Ennek érdekében az irányelv kiegészült egy ponttal, amely a finanszírozásra vonatkozik nemzeti és európai szinten. Az új szabályozás megköveteli a tagállamoktól a változatos ösztönzések listájának felállítását 2011-ig, amely a technikai segítségnyújtástól a kamattámogatásokig terjed, és célja a közel zéró energiájú épületek irányába ösztönzés.
Silvia-Adriana Ticău, az Európai Parlament illetékes jelentéstevője azt is hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak jobban ki kellene használniuk erre a célra a meglevő uniós forrásokat, például a strukturális alapokat.

„A megállapodás egy Koppenhágának küldött erős üzenet" – mondta Andris Piebalgs energiaügyi biztos. Az, hogy egy ilyen bonyolult kérdésben sikerült 27 országnak megegyezni, hitelesítheti az EU vezető szerepét a világméretű éghajlatvédelmi törekvésekben.

A meglevő épületállomány korszerűsítésére vonatkozóan többen elégedetlenségüket fejezték ki, mivel a megújult irányelv erre nem tartalmaz konkrét, szigorú előírásokat. A szöveg szerint nagyobb felújításoknál növelni kell az energiatakarékosságot, ha az műszaki, funkcionális és gazdasági szempontból megvalósítható. A tagállamoknak azonban lehetőségük van arra, hogy bátorítsák a tulajdonosokat a korszerű villanyórák, hőszivattyúk és a megújulókkal működő fűtési és hűtési rendszerek alkalmazására.

A környezetvédők arra buzdítják a parlamenti képviselőket, hogy követeljék meg a tagállamoktól, hogy százalékos arányban határozzák meg a meglevő épületállományhoz felhasználandó decentralizáltan termelt megújuló energiák arányát. Ezzel nagymértékben elő lehet segíteni az elmozdulást egy valódi zéró (fosszilis) energiafogyasztás irányába.

További felvilágosítás: Beliczay Erzsébet, Levegő Munkacsoport, beli @ levego.hu, 06-30-534-4582

Hírfigyelő