Folytatódik az autóvásárlók félrevezetése

Egyelőre tovább nő a szakadék a legtöbb autó hivatalos és a forgalomban mérhető fogyasztása között. Egyes vizsgált Mercedes modelleknél megmagyarázhatatlan, hogy prototípusuk hogyan tudhatta a próbapadon teljesíteni a típusbizonyítványban feltüntetett átlagfogyasztást, miközben a forgalomban annál 54 százalékkal is nagyobbat produkálnak.

Mindez a brüsszeli székhelyű Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E, amelynek a Levegő Munkacsoport is a tagja) idén negyedszer megjelent „Figyeljünk a szakadékra!” (“Mind the Gap!”) jelentéséből derül ki. A jelentés bemutatja, hogyan nő évről évre a különbség a legtöbb gépkocsinál a hivatalos és a valós fogyasztás között, és mi lehet ennek az oka. Sajátos módon megdöbbentő ütemben nő az átlagos vezetéssel elérhető, és a próbapadon mért fogyasztás közötti különbség. Nem azért, mert megváltozott az emberek vezetési stílusa. Az eltérésnek legfeljebb a töredéke magyarázható a beépített kényelmi szolgáltatásokkal, például az ülésmelegítéssel, amelyek a tesztelés alatt mind ki vannak kapcsolva. 2012-ben 28 százalékkal, 2015-ben már 42 százalékkal bizonyult magasabbnak a fogyasztás használat közben a hivatalosnál. Egy évtizede ez az átlag még 14 százalék volt, és volt olyan modell, amelynél óvatos vezetéssel el lehetett érni a hivatalos fogyasztást. A 2015-ös eredményben a „kisebb” – de a korábbiaknál azért nagyobb – eltérések még magyarázhatók a laza tesztelési eljárás kiskapuinak kihasználásával és speciális funkciók beépítésével, amelyek megváltoztatják a motor működését, amikor a tesztpadon nyúzzák.

Ami előtt a T&E szakértői értetlenül állnak, az az egyes gyártók esetében tapasztalt ötven százalékos eltérés a prototípuson mért és a valós körülmények közötti fogyasztás között. Sőt a Mercedes A és E osztályú gépkocsik fogyasztása átlagosan 56 százalékkal bizonyult többnek a forgalomban annál, mint amit az értékesítési prospektusban megadtak. Erre egyelőre nincs magyarázat, és a jelentés összeállítói szerint azt a német közlekedési hatóságnak, mint a típusbizonyítvány kiállítójának kell megadnia.

Papíron minden autógyár portfoliója teljesítette 2015-ben a fogyasztási – és ennek megfelelően a széndioxid-kibocsátási – előírásokat, de valós körülmények között mindegyik jóval többet fogyaszt.

Valamennyire szűkíteni fogja a szakadékot a tesztelési eljárás változása, alaposabbá válása 2017-ben. A szakadék további szűkítéséhez már nem a laboratóriumokban, hanem az utakon van szükség intézkedésekre. Négy fontos lépést javasol a T&E tanulmánya:

  1. Az Európai Bizottságnak 2025-től azt kell megkövetelnie, hogy az új típusú gépkocsik széndioxid-kibocsátása az új, ún. világ összehangolt személyautó-tesztelési eljárásával, a WLTP-vel (World-wide Harmonized Light Duty Test Procedure) mérve ne lépje túl a 80 grammot kilométerenként. Ezt a mérést ki kell egészíteni egy valós körülmények között végrehajtott tesztnek. Az eltérés a kétféle mérés között akkor legyen elfogadható, ha nem több 10 százaléknál. Így ösztönözhetők az autógyárak arra, hogy valódi változtatásokat tegyenek a konstrukciókon a fogyasztás tényleges csökkentése érdekében ahelyett, hogy a tesztet manipulálgatják.
  2. A dízelbotrány során bebizonyosodott, hogy a típusbizonyítványt kiadó nemzeti közlekedési hatóságok nem állnak a helyzet magaslatán. Ezért a típusbizonyítványok megbízhatóságának helyreállítása végett létre kell hozni egy Európai Gépkocsi Felügyeleti Hatóságot (eredetiben: European Vehicle Surveillance Authority), amely gondoskodik arról, hogy a sorozatgyártásból kijövő autók ugyanazt tudják, mint a prototípus.
  3. Vizsgálni kell, hogy a gépkocsiban vannak-e a működést aszerint befolyásoló funkciók, hogy éppen tesztelik-e a fogyasztását, vagy valós körülmények között használják.
  4. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vásárlók tisztában legyenek az egyes gépkocsimodellek üzemanyag-hatékonyságával és széndioxid-kibocsátásával.

A T&E +Mind the Gap 2016 – Report” tanulmánya itt érhető el: https://www.transportenvironment.org/publications/mind-gap-2016-report

 A tanulmány legfontosabb ábrái:

 

„How Mercedes compares to best-sellers in the same class” (A Mercedes összehasonlítása a a hasonló osztályú legkeresettebb gépkocsikkal):

https://www.transportenvironment.org/sites/te/files/publications/rlgyp-xg0hv.pdf

„Mercedes: the outlier in fuel consumption tests” (Bemutatja a 2015-ben az egyes autógyárak gyártmányainál használat közben mért és a hivatalos fogyasztás közötti eltérést):

https://www.transportenvironment.org/sites/te/files/publications/MercedesOutlierBarGraph.pdf

A mostani tesztelési eljárásban rejlő manipulálási lehetőségek:

https://www.transportenvironment.org/sites/te/files/publications/CarTestingLoopholes_ENG.pdf

Kapcsolódó anyagaink:

https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/lepesek-a-gepkocsik-szennyezeskibocsatasa-ellen

https://www.levego.hu/hirek/2015/06/2014-ben-a-peugeot-citroen-uj-autoi-voltak-a-legtakarekosabbak

https://www.levego.hu/hirek/2015/09/nott-a-szakadek-a-gyari-es-a-valos-fogyasztas-kozott

Hírfigyelő