Fenntartható növényvédőszer-használat a gyártók javaslatai alapján?

A növényvédő szerek fokozott használatában érdekelt cégek képviselőivel, más érintett feleket nem meghívva, egyeztetett a Vidékfejlesztési Minisztérium a fenntartható növényvédelemről szóló Nemzeti Cselekvési Tervről, amelynek célja éppen ezeknek a vegyszereknek a csökkentése kellene, hogy legyen.

Az EU előírásai szerint 2012 decemberéig minden tagállamnak Nemzeti Cselekvési Tervet kell készítenie a növényvédő szerek fenntartható használatáról. Az EU erről szóló, 2009/128/EK számú irányelvének[1] célja, hogy a növényvédelem során minél kisebb legyen a környezet károsodásának, valamint a felhasználók és a fogyasztók megbetegedésének kockázata. Az irányelv előírja, hogy ennek érdekében mérhető célokat kell kitűznie és intézkedéseket kidolgoznia minden tagállamnak.

A Levegő Munkacsoport már az irányelv 2009-es megszületése előtt szerette volna elérni, hogy hazánk elkészítsen egy cselekvési tervet. Az irányelv szerint a tervet valamennyi érintett bevonásával kell előkészíteni. Ennek megfelelően a civil szervezet többször jelezte, hogy részt kíván venni az előkészítő munkában, sőt konkrét javaslatokat is készített, ám érdemi választ nem kapott a felvetéseire.

A Nemzeti Cselekvési Terv szerepelt a Növényvédelmi Bizottság (NB) 2011. szeptember 1-jei ülésének napirendjén[2]. Az NB elvben csupán a hatósági növényvédelmi feladatok technikai részleteinek megvitatására hivatott, állami szereplőkből és növényvédőszer-gyártók és -importálók, valamint a Növényvédelmi Kamara képviselőiből álló testület. A bizottság létrehozása egybeesett a Növényvédőszer Engedélyezési Egyeztető Tanács (NEET) felfüggesztésével, amelynek tagjai között a fentiek mellett helyet kaptak a környezetvédő civil szervezetek képviselői is[3]. A Levegő Munkacsoport attól tart, hogy a civilek kizárása a munkából azzal járhat, hogy a cselekvési tervben a környezet- és egészségvédelmi szempontok háttérbe szorulnak a növényvédőszer-ipar érdekeivel szemben.

A hatékony és szigorú cselekvési terv szükségességét elsősorban az indokolja, hogy az élelmiszerek tekintélyes részében található vegyszermaradék és az ivóvízbázisokba is bejutnak[4]. A Levegő Munkacsoport saját mérései során is többször talált határérték felett szennyezett zöldséget, gyümölcsöt[5] és ivóvizet[6].

A civilek véleménye szerint a cselekvési terv előkészítésébe haladéktalanul be kell vonni az élelmiszer-forgalmazók, az ivóvíz-szolgáltatók, valamint az egészségügyi és környezetvédő civil szervezetek képviselőit is.

A környezetkímélő növényvédelemért folytatott tevékenységünket a  Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében az Európai Unió (ERFA) társfinanszírozza.

Hírfigyelő