Ellenzi a kormány a közlekedés és az épületek éghajlatvédelmi szabályainak enyhítését!

Sokféle módon igyekeznek az uniós tagállamok, köztük Magyarország is megelőzni a közelgő klímakatasztrófát. A legfontosabb ebben a törekvésben az, hogy megállítsuk a légkör dúsítását üvegházhatású gázokkal, különösen szén-dioxiddal. A visszaszorítást szolgáló intézkedéseknek, szabályozásoknak a lehető legjobban illeszkedniök kell(ene) a különféle kibocsátások forrásához. Ez tükröződik abban, hogy a nagy kibocsátókat – például a hőerőműveket, acél- és cementgyártókat – egy széndioxid-kibocsátási kvótarendszer (EU ETS) ösztönzi a csökkentésre, más ágazatokat, köztük a közlekedést és az háztartási fűtést egy kibocsátás- vagy erőfeszítés-elosztási rendszer, amelyben a tagállamokra hárul a feladat. Nekik kell elősegíteniük többek között az épületek energetikai korszerűsítését, a mezőgazdaság környezetbaráttá tételét. A közlekedés e tekintetben összetettebb, hiszen az új járművek fajlagos széndioxid-kibocsátásának folyamatos csökkenéséről uniós rendeletek is gondoskodnak, míg például az üzemanyag összetételéről, benne a megújuló forrásból – biomasszából, fáradt olaj újrafeldolgozásából – származó rész arányáról vagy a közlekedő gépjárművek jó műszaki állapotban tartásáról, a régi, elavult, kiszolgáltak kiszorításáról a forgalomból a tagállamoknak kell gondoskodniuk.

Az épületek fűtésével, a mezőgazdasági és közlekedési kibocsátások tagállami visszaszorításával az úgynevezett erőfeszítésmegosztási rendelet (angol rövidítéssel ESR) foglalkozik. Ezt az összetett rendszert a környezetvédő szervezetek megfelelőnek tartják, ezért is hördültek föl, amikor az Európai Bizottságban fölmerült a változtatás ötlete. Nevezetesen be akarnák vonni a gázolaj- és benzinkereskedelmet a széndioxidkvóta rendszerébe. Egy ilyen változás azért veszélyes, mert kihúzhatja a szőnyeget az új gépjárművek fajlagos kibocsátásának korlátozása alól és megnehezíti egyéb pénzügyi intézkedések bevezetését, a legfontosabb eszközökét annak elérésére, hogy még időben – legkésőbb 2035-ben, de inkább korábban – kiszoruljanak a kínálatból a fosszilis energiával hajtott modellek.

Miután a változtatás egy olyan rendeletalkotási folyamatban történik, amibe a tagállamok bele tudnak szólni, levelet írt a Levegő Munkacsoport Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kérte, hogy a magyar kormány támogassa a jelenlegi rendszer fenntartását.

Megnyugtató választ küldött Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államititkára. A válasz leszögezi: „A magyar kormány által képviselt álláspont egyezik az Ön javaslatával, vagyis hogy az uniós klímapolitika jelenlegi három alappillérét (EU ETS, ESR, illetve a földhasználat, földhasználat-váltás és erdészet (LULUCF)) fenn kell tartani. Nincs szükség arra, hogy ezen pillérek között radikális átstrukturálást hajtsunk végre, vagy hogy bármelyiket hatályon kívül helyezzék. … A 2020. december 10-11-i Európai Tanács-ülésen döntés született a 2030-as uniós kibocsátás-csökkentési célkitűzés megemeléséről. Ennek fényében várhatóan sor fog kerülni a három pillér céljainak emelésére is. Az emelt 2030-as kibocsátás-csökkentési cél végrehajtásának módjáról az Európai Tanács további útmutatást tervez adni még 2021. első félévében, különös tekintettel az ESR jövőjére. E tárgyalás során hazánk továbbra is ki fog állni az ESR fenntartása mellett.”

Magyarország bizonyára nem marad egyedül a kérdésben az Európai Tanácsban, sőt valószínű, hogy a tagállamok többsége fog kiállni a jelenlegi rendszer fenntartása mellett.

A kép forrása: https://www.transportenvironment.org/events/effort-sharing-regulation-numbers-%E2%80%93-low-carbon-opportunities-non-ets-sectors

Hírfigyelő