Civil összefogás a városi fákért

Könyezetvédőkkel, urbanistákkal, tájépítészekkel és városfejlesztőkkel közösen megfogalmazott kiáltványban foglalta össze a Greenpeace a városi zöldterületek és zöldfelületek védelméhez szükséges intézményi és jogszabályi feltételeket. A kiáltvány kezdeményezői azt várják a kormánytól, az országgyűlési képviselőktől és a települések vezetőitől, hogy olyan jogszabályokat alkossanak, amelyek megakadályozzák, hogy a városi parkokat, fasorokat és egyéb zöldfelületeket építési területként kezeljék, és – az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében is – előírják a hatékony védelmüket, fejlesztésüket.

A zöldfelületek teszik élhetőbbé a városokat. Hiányuk és meglétük egyaránt megjelenik az ingatlanok értékében és az ott lakók egészségügyi költségeiben. Állami és önkormányzati döntéshozók mégis gyakran kezelik kizárólag építési területként a zöldfelületeket. Kirívó példa erre a Dagály strand, az angyalföldi Duna-part, a József nádor tér, valamint az egyes villamos nyomvonalának kijelölése Budapesten, valamint a főtér lekövezése több városunkban. A Városligetben és a Római-parton tervezett átalakítások is azt mutatják: a meglévő zöldterületek védelme nem prioritás a városfejlesztésnél.

A  zöldterületek, zöldfelületek hatékony kormányzati és önkormányzati védelmének azonban kialakíthatók az intézményi és jogszabályi feltételei. Ezeket foglalja össze a Greenpeace-nek a Bardóczi Sándor okleveles tájépítész mérnökkel, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagjával, Beleznay Éva építész-urbanistával, a Budapest Körrel, a Budapesti Városvédő Egyesülettel, Lányi András író-filozófussal, a Levegő Munkacsoporttal, a Magyar Urbanisztikai Társasággal, a Magyar Tájépítészek Szövetségével, Megyeri Szabolcs kertésszel, Meggyesi Tamás professzor emeritussal, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének egyetemi tanárával és Schneller István építész-urbanista egyetemi tanárral közösen kibocsátott ötpontos kiáltványa.

A kezdeményezők sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.

„A 21. században többé nem tekinthetünk úgy a zöldterületekre, mintha üresen álló építési telkek volnának. Ahogy azt sem tehetjük meg, hogy nem vonjuk be a lakosságot és a szakmát a zöldterületeket érintő tervekbe és döntésekbe” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.

„A városi zöldfelületeket a jövő nemzedékek szempontjából kiemelten védendő értékként kell kezelni, ezért fontos, hogy a zöldfelületekre vonatkozó jogszabályok is ezt a szemléletet tükrözzék” – üdvözölte a kezdeményezést Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója.

„Számításokat végeztünk arról, milyen, forintban is kifejezhető változásokat hozna, ha a budapesti belváros közelében lévő egyik, 25 hektáros lepusztult területen közparkot hoznának létre. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a környező ingatlanok értéke több mint 400 milliárd forinttal emelkedne, és évente mintegy 10 milliárd forint veszteséget kerülhetnénk el az érintett lakosság jobb egészségi állapotának köszönhetően. A városi zöldterületek megóvása és bővítése ezért is alapvető nemzetgazdasági érdek” – fejtette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A kezdeményezők további szervezetek és magánszemélyek feliratkozását várják a kiáltványhoz itt.

A kiáltvány itt, a Baróczi Sándor által készített részletes háttértanulmány itt olvasható.

Hírfigyelő