Az M0-ás keleti szektora: az NA ZRt. félrevezeti a közvéleményt

A Nemzeti Autópálya ZRt. (NA ZRt.) nyilatkozataiban meghamisítja a tényeket és félrevezeti a közvéleményt az M0-ás keleti szektora kapcsán.

A Nemzeti Autópálya ZRt. (NA ZRt.) nyilatkozataiban meghamisítja a tényeket és félrevezeti a közvéleményt az M0-ás keleti szektora kapcsán. Ez ellen határozottan tiltakozik a Csömöri Érdekvédelmi Közösség, a Kisszentmihályért Egyesület és a SZIKE Környezet-és Egészségvédelmi Egyesület. Az NA Zrt. magatartása annál inkább elfogadhatatlan, mert egy közpénzen fenntartott szervezetnek különösen kellene ügyelnie a közérdekű tájékoztatás pontosságára. Nem felel meg a valóságnak, hogy a civil szervezetek ellenzik az M0-ás keleti szektorának a megépítését. Éppen a környezetvédő civil szervezetek javaslatára és több mint 10 éves küzdelme nyomán került a tervekbe és kezdődik el hamarosan az M31-es gyorsforgalmi út (az ún. gödöllői átkötés) építése, amellyel megvalósul a keleti szektor, és amely egyúttal kiváltja a Árpádföld és Csömör közé tervezett szakaszt is. Így az M3-as és a többi autópálya közötti útvonal 20 kilométerrel rövidebb lesz, és ezért sokkal inkább el fogja kerülni Budapestet a kamionforgalom, mintha a kormány eredeti tervei szerint építenék meg az utat.

Sajtónyilatkozat
Az M0-ás keleti szakasza: jogvédők vagy bajkeverők?

Az utóbbi időben a Nemzeti Autópálya ZRt.-nek a médiában megjelent nyilatkozatai hamis színben tüntetik fel az M0-ás autópálya Árpádföld és Csömör közötti szakaszával szemben fellépő civil szervezeteket. Ennek egyetlen célja, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét a jogsértő és nemzetgazdasági szempontból is káros hazai autópálya-építési gyakorlatról.

Nem igaz az NA ZRt. azon állítása, miszerint a szóban forgó civil egyesületek ellenzik az M0-ás keleti szakaszának a megépítését. Éppen a környezetvédő civil szervezetek javaslatára került a tervekbe és kezdődik el hamarosan az M31-es gyorsforgalmi út (az ún. gödöllői átkötés) építése, amely lehetővé teszi az M0-ás keleti szektorának a megvalósulását. Tehát éppen a civil szervezetek több mint 10 éves küzdelmének köszönhető, hogy megépül majd egy olyan szakasz, amely révén az M3-as és a többi autópályát összekötő szakasz 20 kilométerrel rövidebb lesz, mint ami korábbi tervek alapján megvalósult volna. Ez egyúttal kiváltja a Árpádföld és Csömör közé tervezett szakaszt is. A gödöllői átkötés sokkal vonzóbb lesz az áthaladó kamionforgalom számára, ugyanis aligha hihető, hogy amennyiben a kormány által tervezett nyomvonalon valósulna meg az M0-ás, akkor a kamionok tömegei egy ilyen hosszú kitérőt tennének meg, és nem igyekeznének továbbra is Budapesten keresztül elérni a céljukat.
Nem felel meg a tényeknek az NA ZRt. azon kijelentése sem, hogy a civil szervezetek miatt nem épült meg immár 10 év óta az M0-ás keleti szektora. Dokumentumokkal bizonyítható, hogy a környezetvédő civil szervezetek 10 éve szorgalmazzák az M0-ás keleti szektorának a megépítését, és sem peres úton, sem egyéb módon nem léptek fel az ellen, hogy az megépüljön a gödöllői átkötés nyomvonalán. Egyébként ez a szakasz – az építtető állításaival szemben és dokumentumokkal bizonyíthatóan – annak idején éppen a Csömör és Árpádföld közötti szakasz kiváltása érdekében került szóba.
Hamis az az állítás is, mely szerint az Árpádföld és Csömör közötti szakasz olyan közérdek, melyet a többség is akar. Ennek az állításnak az igazságtartalmát megkérdőjelezi az a tény, hogy egészen 2001 novemberéig a XVI. kerületi Önkormányzat képviselő-testülete 11 alkalommal utasította el ennek a nyomvonalnak a jóváhagyását azzal az indokkal, hogy a megvalósítása jóvátehetetlen, vissza nem fordítható károkat okozna. A nyomvonal mentén lakó összesen 4700 állampolgár pedig aláírásával egyértelműen kinyilvánította, hogy tiltakozik a beruházás ellen.

Nem igaz az NA ZRt.-nek az a kijelentése, hogy az Árpádföld és Csömör közötti szakasz elhagyása esetén jelentősen növekszik majd a pesti külső kerületek forgalmi terhelése. A kamionforgalmat majd eleve elvezeti a keleti szakasz a gödöllői átkötéssel. Azt pedig már bőséges nemzetközi és hazai tapasztalat igazolja, hogy az Árpádföld és Csömör közé tervezetthez hasonló „elkerülő utak” nem oldják meg a közlekedési problémákat. Ezt bizonyítja az M0-ás déli szakasza is, amely ugyan elvitte a belső területekről a kamionforgalmat (amint az keleten is megvalósul majd a gödöllői átkötéssel), viszont semmivel nem csökkentette a dugókat a városban. Ennek egyik fő oka, hogy Budapesten az átmenő forgalom az összes forgalomnak mindössze 6–7 százalékát teszi ki! További ok, hogy minden új út újabb, korábban nem létező gépkocsi-forgalmat eredményez. A valódi megoldást a tömegközlekedés javítása, a személygépkocsi-forgalom megfelelő keretek közé szorítása, a forgalomcsillapítás, a tehergépkocsi-forgalom ésszerűsítése, valamint a gépkocsi-közlekedés iránti igényeket csökkentő településfejlesztés jelenti.

Nem igaz az, hogy amennyiben a bíróság igazat ad a civil szervezetek keresetének, akkor az Európai Unió feltétlenül vissza fogja vonni az M0-ás egész keleti szektora megépítésére nyújtott támogatást. Egyrészt a 4-es út és a 30-as út közötti szakaszt a jogvita nem érinti, másrészt a szakasz befejezhető a fentebb már említett gödöllői átkötés nyomvonalán. Amennyiben pedig valóban fennáll annak a veszélye, hogy az Unió esetleg visszavonja a támogatását, akkor ennek nem a jogsérelmet szenvedő állampolgárok védelmében fellépő egyesületek az okai. Sokkal inkább a mindenkori kormányzat és azok a hatóságok, amelyek nem vették tudomásul, hogy az Európai Unió tagjaként kötelességük betartani a nyilvánosság bevonására vonatkozó közösségi jogszabályokat. A helyzetet jelentősen rontotta a 2004. január 1-jén hatályba lépett és alapvető alkotmányos jogokat sértő autópálya-törvény, amely a kérdést vizsgáló ENSZ-Bizottság szerint is komoly visszalépést jelentett a magyarországi demokrácia terén. (Annak idején a környezetvédő civil szervezetek, köztük a Levegő Munkacsoport és a SZIKE is, hevesen tiltakoztak a törvény életbe léptetése ellen.)
Félrevezető az az állítás, hogy az építtető jogerős környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. A jelenleg folyó perben az azonnali végrehajtás felfüggesztésére, az építkezés megkezdésének megakadályozására éppen azért van szükség, hogy végre bírósági felülvizsgálat alá kerülhessen a vitatott szakaszra korábban kiadott környezetvédelmi engedély. Valótlan ugyanis az NA ZRt. sajtónyilatkozata, mely szerint „A civil szervezet, a 2002-ben kiadott környezetvédelmi engedélyekkel kapcsolatos beadványát a bíróság jogerősen 2005 nyarán elutasította.” Ezzel szemben a tény az, hogy a másodfokú bíróság 2003-ban – a környezetvédelmi hatóság kérelmének helyt adva – úgy határozott, hogy a környezetvédelmi engedély majd az építési engedéllyel szemben benyújtott bírósági keresetben lesz támadható. A jelenleg folyó pernek éppen ez az egyik tárgya. Amennyiben a környezetvédelmi engedélyben foglaltak minden vitán felül állnak, mint ahogy ezt állítják, a hatóságoknak nincs félnivalójuk.
Nem igaz az állítás, miszerint a SZIKE számos pert vesztett az elmúlt években. Az egyesület csupán egyetlen pert veszített el jogerősen, és ez is csupán a vitatott szakaszhoz csak lazán kapcsolódó ügyben történt.

Megkérdőjelezhető az NA ZRt. azon állítása is, hogy a SZIKE kérésére az Európai Bizottság 2005 nyarán vizsgálatot folytatott, amelynek eredményeképpen teljes támogatást kapott a beruházás. Az érintett egyesületek ugyanis nem tudnak ilyen vizsgálatról, abban nem vettek részt. Az Európai Bizottság munkáját szabályozó Helyes Hivatali Magatartás Európai Kódexe viszont egyértelműen leszögezi, hogy a felülvizsgálati eljárásokba mindkét felet be kell vonni.
Nem hagyhatjuk szó nélkül azokat a kijelentéseket, amelyek az NA ZRt. sajátos demokrácia-felfogásáról tanúskodnak. Eszerint a kisebbségi érdekek csak abban az esetben méltányolhatóak, ha azok nem sértik a feltételezett közérdeket. Ez a szemlélet azokat az időket idézi, amikor valamiféle magasabb rendű közérdekre hivatkozva lehetett megfosztani állampolgárokat személyes szabadságuktól, vagyonuktól, olykor még az életüktől is. Az NA ZRt. demokrácia-értelmezésével szemben, álláspontunk szerint, egy demokratikus jogállamban vannak olyan alkotmányos alapértékek – a természetes környezet védelmével megvalósuló lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez fűződő jogok pedig ilyenek –, amelyeket békeidőben semmilyen más érdekek nevében nem lehet megkérdőjelezni. Végül visszautasítjuk az NA ZRt.-nek a perrel kapcsolatban tanúsított magatartását, amellyel egy folyamatban lévő ügyben nyomást gyakorol a független bíróságra. Az uniós támogatások elmaradásának, a kívánt bírósági döntésnek nagy nyilvánosság előtti hangoztatásával ugyanis megengedhetetlenül befolyásolni akarja a bíróság független és tárgyilagos ítélkezési tevékenységét. Ezzel ráadásul az autópálya-építő társaság olyan színben tünteti fel a bíróságot, mintha az képtelen lenne az igazságos és jogszerű döntés meghozatalára.

Budapest 2006. február 7.

Liktor Lászlóné Kisszentmihályért Egyesület elnök
Kovács Lajos Csömöri Érdekvédelmi Közösség elnök
Gellért Miklós SZIKE Környezet-és Egészségvédelmi Egyesület elnök

Kapcsolódó anyagok

Hírfigyelő