5000 milliárd forint többletforrást klímacélokra már 2020-ban!

5000 milliárd forint többletforrást klímacélokra már 2020-ban!

„+5000 milliárd forintot klímacélokra már 2020-ban!” Ezzel a felhívással vesz részt a Levegő Munkacsoport a mai Globális Klímasztrájkon.

A 2020. évi állami költségvetés haladéktalan módosítását sürgeti a civil szervezet. Azt javasolja, hogy az állam szüntesse meg a súlyosan környezetszennyező, egészségkárosító, illetve a társadalomra egyéb módon káros tevékenységek támogatását, illetve emelje meg az adóikat. Az ilyen tevékenységek közé tartozik például az autópályák építése, a zöldterületeket pusztító építkezések, az intenzív mezőgazdaság, a bányászat, valamint a korrupció (ez utóbbi visszaszorítására már számos konkrét javaslatot tettek civil szervezetek). Az így keletkező többletforrásokat pedig az éghajlat, a környezet védelmét szolgáló tevékenységek támogatására, valamint a rászorulók segítésére kell fordítani. Ily módon már a jövő évben 2500 milliárd forintot lehetne elvonni a szennyező tevékenységektől és ugyanekkora összeget jó célokra fordítani, vagyis összesen 5000 milliárd forinttal járulhatnánk hozzá a környezet, az éghajlat védelméhez.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta: „Már évek óta konkrét javaslatok sorát dolgozza ki a Levegő Munkacsoport az állami költségvetés és adórendszer környezetbarát átalakítására. Ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása nem megszorítást jelent, hanem éppen ellenkezőleg: a lakosság életminőségének és az ország versenyképességének a javulását eredményezné.”

Lontay Zoltán, a civil szervezet Szakértői Testületének tagja, a Magyar Energiahatékonysági Társaság volt elnöke hozzátette: „A káros támogatások megszüntetésével jelentős források szabadulnának fel, amit nagyrészt az épületek felújítására kell fordítani. Ha ezt nem tesszük, akkor a rosszul szigetelt épületekben a rendkívüli hőségek miatt nyaranta egyre több magyar ember fogja életét veszteni, télen pedig a fagyhalál fenyegetheti őket, mivel – amint azt az országgyűlés által elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is megállapítja – a jelenlegi energiarendszerek súlyosan sérülhetnek a klímaválság következtében. Az épületkorszerűsítés egyúttal jelentős energiamegtakarítással, vagyis tartós rezsicsökkenéssel járna.”

Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektfelelőse arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan nemzetközi intézmények, mint az ENSZ, az OECD vagy az Európai Bizottság is számtalan alkalommal sürgették az állami költségvetések környezetbarát átalakítását. A környezetvédő civil szervezetek világszerte fellépnek ennek érdekében, az Európai Unióban például nemrég indítottak petíciót, amihez több mint egymillió uniós polgár aláírását várják. Azt követelik, hogy az EU olyan mértékű adót vessen ki a szén-dioxid kibocsátására, amivel elérhetők az éghajlatvédelmi céljai, és az így keletkező többletbevételt az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrásokra, valamint az alacsonyabb jövedelműek kompenzálására fordítsák.

Hírfigyelő