Nemzeti Energia- és Klímatervek: harmatgyenge próbálkozás

Ma reggel hozta nyilvánosságra több európai civil szervezet elemzését az Európai Unió öt tagállama, köztük Magyarország eddig elkészült Nemzeti Energia- és Klímaterveiről (NEKT).

A tagállamok energia- és klímapolitikáját 2030-ig a NEKT-ek fogják meghatározni. Tavaly év végéig kellett a tagállamok kormányainak beterjeszteniük a NEKT-ek tervezeteit az Európai Bizottság részére. Az Európai Bizottság LIFE Programja által támogatott PlanUp projekt (amelyben a Levegő Munkacsoport is részt vesz) elemzése alapján újra kiderült, hogy az eddig elkészült NEKT-tervezetek minősége rendkívül eltérő: a vizsgált öt tagállam között olyanok is vannak, amelyek az uniós követelményeket meghaladó vállalásokat tettek és ezek megvalósítására részletes terveket dolgoztak ki, miközben más országok anyagaiból hiányoznak az adatok még annak a megállapításához is, hogy a minimálisan szükséges célokat el tudják-e érni. Az elemzés megjelentetésével a civil szervezetek üzenni szeretnének az EU állam-, illetve kormányfőinek, akik holnap a romániai Nagyszebenben nem hivatalos ülést tartanak, melyen Európa jövőjét meghatározó döntésekről tárgyalnak.

A Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia és Spanyolország NEKT-jeit górcső alá vevő jelentés alapján egyedül Spanyolország tett olyan vállalásokat, amelyek lehetővé teszik a Párizsi Klímamegállapodásban rögzített célok elérését.

„A Nemzeti Energia- és Klímatervek tervezetei teljesen nélkülözik az ambíciót, ami elfogadhatatlan most, amikor már mindenki érzi az éghajlati katasztrófa közeledtét, és az utcákon sorozatosak a tüntetések, melyek a kormányok cselekvését sürgetik. Abban bízunk, hogy az év végére elkészülő végleges tervek sokkal nagyobb elköteleződésről tesznek majd tanúbizonyságot” – közölte a PlanUp projektet koordináló Karbonpiac-Figyelő (Carbon Market Watch) szervezet szakpolitikai referense, Agnese Ruggiero.

Az elemzés szerint a magyar tervezet egyáltalán nem foglalkozik olyan kulcskérdésekkel, mint a fosszilis üzemanyagok megfelelő adóztatása, az energiaszegénység, valamint a termelő-fogyasztó egyének és közösségek témaköre. A közlekedés terén hiányzik az üvegházgáz-csökkentési célérték is, sőt előrevetíthető a kibocsátás növekedése az elkövetkező évtizedekben, holott ennek az ágazatnak bőven ki kellene vennie a részét a csökkentésből. A magyar NEKT gyakorlatilag semmit nem szól arról, mit fogunk tenni azért, hogy alkalmazkodjunk az immár elkerülhetetlen éghajlatváltozáshoz, pedig a NEKT-ekkel szembeni egyik alapvető követelmény, hogy érdemben foglalkozzon ezzel.

„A civil szervezetek eddig is számos javaslatot tettek remélve, hogy ezeket a kormány beépíti a NEKT végleges változatába. Továbbra is állunk a kormány rendelkezésére, hogy az éghajlat, a társadalom és a gazdaság szempontjából egyaránt előnyös NEKT készüljön el” – jelentette ki Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője.

A civilek elemzése egyúttal konkrét javaslatokat is tesz arra, miként kellene javítani az érintett tagországok NEKT-jeit.