Rájár már a rúd az illegális hulladékégetőkre

Sorozatban bírságolják az illegális hulladékégetőket a járási hivatalok. A hatóság is beletanult, hogyan lehet eredményesen fellépni ezzel a súlyos környezetszennyezéssel szemben. Ebben nagy szerepet játszott a Levegő Munkacsoport fellépése is.

Falu szélén égő festékes hordó, kertben hamvadó PVC csövek, belvárosi kabátégetés, fűtés cipőtalppal és bútorlappal melegített felmosóvíz. Az ügyekben közös, hogy a Levegő Munkacsoport juttatta el ezeket a járási hivatalokhoz panaszként, vagy ügyfélként vettünk részt az eljárásokban. Ha nem is minden esetben elsőre – mert némely ügyben fellebbeznünk kellett –, de túlnyomórészt a jogszabály szellemében jártak el az első fokú levegőtisztaság-védelmi hatósági jogkört ellátó járási hivatalok. Míg a korábbi eseteknél rendre elutasították az ilyen ügyeket, jórészt bizonyítottság hiányára hivatkozva, idővel belejöttek és szakszerű határozatok születnek.

A rendőrség két ügyben is segítette a környezet védelmét. Tavaly októberben Gyöngyösorosziban egy illető a telke mellett, közterületen gyújtott fel nagy mennyiségű háztartási hulladékot, valamint autó gumikat, matracot, festékes hordót, üléseket és ruhákat. Itt a rendőrség tett feljelentést a Gyöngyösi Járási Hivatalnál, amely ráadásul nem a legkisebb kiszabható összeget, hanem 70000 forint bírságot szabott ki az illetőre. Egy ceglédi esetnél is ruhát és műanyagokat égettek, de a panaszos által hozzánk eljuttatott fotó tanúsága szerint matracot is. Ebben az esetben a panaszos értesítette a rendőröket, és a felvett jegyzőkönyv szolgált a Ceglédi Járási Hivatal által lefolytatott eljárás egyik fontos bizonyítékául. Egy isaszegi család rendszeresen több épületben és nyílt színen is hulladékot égetett, és fellebbezésünk hatására a Gödöllői Járási Hivatal több előre be nem jelentett szemle után tetten érte az egyik égetőt. Mivel az égetés kályhában történt és nem az udvaron, a bírság is magasabb volt, 70000 forint. Nagyrédén az udvarukon égetett szemetet két személy. A panaszos a rendszeresen égetett kommunális hulladék, esetenként PVC csövek mérgező füstjétől szenvedett. A tanúmeghallgatások során a két személy tagadta, hogy PVC csövet égettek volna, mint a panaszos említette, viszont elismerte PET palackok égetését. Így fejenként 25000 forint bírságot rótt ki rájuk a Gyöngyösi Járási Hivatal. Pátyodon hulladék műanyag cipőtalppal oldotta meg a fűtést egy család. Az eljáró Csengeri Járási Hivatal első fokon elutasította a panaszt bizonyítottság hiányában, annak ellenére, hogy a tanúvallomások megerősítették a hulladékégetés tényét. Fellebbezésünk hatására igazságügyi szakértőt rendeltek ki, és a Budapesti Műszaki Egyetem laboratóriumában elemezték a hamu és korommintákat. Azokból kiderült, hogy a visszamaradt égéstermékek nem származhatnak fa- vagy széntüzelésből. Az illető 70000 forint bírságot kapott. Ezen felül azonban az illetőnek ki kellett fizetni az igazságügyi szakértés díját is – 198080 forintot – melyet a járási hivatal előlegezett a jogszabályok szerint. Megjegyezzük, ilyen esetekben a bírságtételek adók módjára is behajthatók, nemfizetés esetén akár az illegális égető házát is elárverezhetik.

Sajnos a mai napig nem találkoztunk olyan esettel, ahol a rendőrség eljárt volna az illegális hulladékégetőkkel szemben a büntető törvénykönyv alapján. Úgy tűnik, hiába mondja ki a törvény 248.§-a, hogy „aki … hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”, hiába tiltja a 306/2010-es, levegő védelméről szóló kormányrendelet a hulladék égetését, végeznek sok ezren ezen jogszabályba ütköző tevékenységet, és a jogszabályoknak a rendőrség nem szerez érvényt.

Ha nem akarunk halálos mérgek áldozatává válni, az ilyen ügyek megoldása nagyon fontos a levegőtisztaság-védelem szempontjából. Ahol a szemléletformálás és a jó szó nem segít, jogi eszközöket kell igénybe venni. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodája ingyenesen segít ilyen ügyek megoldásában.

Hírfigyelő