Véleményezzük Budapest közlekedésfejlesztési tervét!

Társadalmi vitára bocsátották Budapest 2014-2030-ra szóló közlekedésfejlesztési tervét. Mindannyiunkon múlik, valóban fenntartható, környezetkímélő, az itt lakók érdekeit szolgáló lesz-e a főváros közlekedése.

Időről időre készül egy új közlekedésfejlesztési terv Budapestre. Az évtizedes hagyomány Tarlós István főpolgármestersége alatt sem szakad meg. A Fővárosi Közgyűlés 2014. június 30-i 100. napirendi pontjaként első olvasatban elfogadta a Balázs Mór-tervet, Budapest középtávú közlekedésfejlesztési stratégiáját a 2014-2030. évekre. A tervet társadalmi vitára bocsátották, vagyis a fővárosi képviselők várják hozzá a legilletékesebbek, a lakosság észrevételeit, javaslatait. A végleges változatot ezek figyelembe vételével terjesztenék a közgyűlés elé idén decemberben.

Folytonosságot tart a terv a korábbi elképzelésekkel, hiszen bevallottan Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve (BKRFT) 2009. évi változatának felülvizsgálataként készült a Budapesti Közlekedési Központban. Vezetői összefoglalója szerint „(…) a Balázs Mór-terv (…) már a fenntartható városi mobilitástervezés szellemében készült.”

Számos, a XX. századi közlekedéstervezési gyakorlaton túlmutató elve van a fenntartható városi mobilitási tervezésnek. Alapeleme mindenekelőtt valamennyi érintett bevonása a tervezési folyamatba és az elkötelezettség a fenntarthatóság, a városlakók életminőségének javítása, az egészséges környezet mellett. Az Európai Bizottságnak 2009-ben a városi mobilitás cselekvési tervéről kiadott COM(2009) 490 közleménye megállapítja:

„A városi közlekedési rendszerek összetettsége, a városok és az őket körülvevő övezetek és régiók kapcsolatai és az ezeket érintő irányítási kérdések, az egyes közlekedési módok egymástól való kölcsönös függése, a városokban rendelkezésre álló tér szűkössége és a városi rendszereknek a szélesebb értelemben vett európai közlekedési rendszeren belüli szerepe integrált megközelítés alkalmazását követeli meg. Az integrált megközelítés nem csupán a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztéséhez elengedhetetlen, hanem ahhoz is, hogy a politikai döntéshozatal során a közlekedési kérdések összekapcsolódjanak a környezetvédelemmel, az egészséges környezettel, a területhasználat-tervezéssel, a lakáspolitikával, a hozzáférés és a mobilitás szociális szempontjaival és az iparpolitikával.”

Lefordítva, akkor beszélhetünk fenntartható mobilitásról egy városban, ha szívesen élünk benne. Ha kényelmesen, könnyen tudunk benne közlekedni akár gyalog is, ha nyáron nyitott ablak mellett is tudunk aludni, és ha nem kell attól félnünk, hogy asztmát, COPD tüdőbetegséget, szívbetegséget kapunk az autóközlekedéstől. A Levegő Munkacsoport bízik benne, hogy mindezt szem előtt tartva fognak sokan véleményt alkotni a Balázs Mór-tervről.

Hírfigyelő