Telekocsival a légszennyezés és a dugók ellen

Az utakon egy személyautóban átlagosan több mint két üres hely van. Különösen azokban, amelyekben reggel munkába mennek az emberek. Ha az autók egy részét otthon hagynák, és vezetőik beülnének egy-egy üres helyre a többiben, kevesebb autó lenne az utakon. A Lélegzet Alapítványnak a Levegő Munkacsoporttal együttműködve indított kampánya a telekocsizást mint eszközt népszerűsíti, amivel az autósok maguk tehetnek a dugók és a környezetszennyezés ellen. 

Magyarországon sem új a közvetítőkkel segített stoppolás. Ami megkülönbözteti a klasszikus változattól, az a tervezhetőség. Nem kell órákat állni az út szélén, leszólítani 20-30 sofőrt a benzinkútnál, mire akad egy fuvar, és közben szorongani, hogy ott ér az éjszaka. Tudom, hogy a jövő héten mondjuk Prágába kell mennem, hát keresek valakit, aki autóval megy Prágába a jövő héten, és bekéredzkedem hozzá. Minél szélesebb körben tudok keresgélni, annál könnyebben találok fuvart. Ez, a széles kör a telekocsi-szolgáltatás lényege. A kilencvenes évek elején a józsefvárosi Kőfaragó utca kis üzlethelyiségében még egy apró utazásközvetítő cég tábláján, 2012-ben pedig már különféle internetes honlapokon gyűltek, gyűlnek az utast keresők és az utasnak jelentkezők. A nemzetközi és a vidéki utazások tekintetében a telekocsizók száma már régen elérte a kritikus küszöböt. Mostanára jött el az elővárosok és a munkahelyek közötti utazások ideje, amihez gyorsabb információáramlásra van szükség, mint a jól előre tervezhető utazásokhoz.

Tavaly év végén már több mint két millió okostelefon volt Magyarországon. Ha ebből csak százezren kezdenek el az interneten egyeztetni, egymást itt-ott – például, ahogy Pilisszentlászlón csinálják, a Waldorf iskolánál – fölvenni, az máris érezhető lesz a forgalmon.

2012 májusában a Lélegzet Alapítvány megbízásából a Policy Solutions politikai elemző intézet felmérést készített egy 1200 fős mintán arról, mi az autósok véleménye a telekocsizásról. Az eredmény lelkesítő, hiszen az autóval munkába járók 49 százaléka mondta azt, hogy elvinne mást is biztosan vagy talán, és az összes megkérdezettnek a 49 százaléka válaszolt hasonlóan arra kérdésre, hogy beülne-e máshoz, amikor munkába megy.

Ismert tulajdonsága a telekocsizásnak a közösségteremtés, a barátságok kialakulása. Fontos érv ez az agglomerációs telekocsizás mellett, ahol a befogadó és a befogadott csak az első alkalommal idegenek egymásnak, viszont nagy az esélye, hogy többször is utaznak együtt.

„A nagyváros környéki telekocsizás zsúfoltságcsökkentő szerepe Budapesten a tervezett dugódíj szempontjából sem elhanyagolható. Ha az autósok maguk, a dugódíj kényszere nélkül úgy szervezik az életüket, hogy csökkenjen a fővárosban az autóforgalom, az a dugódíj bevezetését is elkerülhetővé teheti” – jelentette ki Vargha Márton, a telekocsi kampány vezetője.

„A járművek sokkal több szennyezőanyagot bocsátanak ki a dugókban, mintha folyamatosan haladnának. Ezért különösen fontos a telekocsi használatának minél szélesebb elterjesztése” – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke az egészségkárosító szálló porral kapcsolatos kiállítás megnyitóján az A38 Hajón.

A közvélemény-kutatás anyaga elérhető a www.zoldneklennimegeri.hu honlapon, ahol további információk találhatók a telekocsizásról.

A szálló por veszélyeiről és csökkentési lehetőségeiről szóló kiállítás tablói itt tölthetők le 
 

A Lélegzet Alapítványról
 

Az 1999-ben alapított Lélegzet Alapítvány célja a környezet védelme, különösen az államháztartás, a közlekedéspolitika, a településpolitika és az energiapolitika környezetbaráttá tételével. Dolgozik a települési zöldfelületek megóvásáért és fejlesztéséért, a hőszigetek felszámolásáért is.

Kapcsolatokat épít a hasonló célú magyar és külföldi szervezetekkel, támogatja a környezetvédelemmel kapcsolatos tudományos-szakmai kutatásokat.

2007-ben indult a Demján Sándor Jótékonysági Alapítvány támogatásával és a Levegő Munkacsoport közreműködésével a Zöld Levél projekt, mely program mintaértékű együttműködést hívott életre az önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság között. A program hozzájárult a budapesti közterületek zöldítéséhez, a lakóközösségek saját kezdeményezéseinek támogatásához, valamint segítséget nyújtott egy zöldterületi koncepció és újfajta szemléletmód kialakításához.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával a Lélegzet Alapítvány 2010-ben „Zöldnek lenni megéri” címen folytatott kampánya növelte pécsi, debreceni és szegedi fiatalok energiatudatosságát.

Az alapítvány Telekocsi projektjét, melynek célja a telekocsizás népszerűsítése a magyarországi nagyvárosok vonzáskörzetében, a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatja. (Pályázati azonosító PTKF/2073-2/2011)

Vargha Márton, a Telekocsi kampány projektvezetője

Hírfigyelő