A részecskeszennyezés (PM10) csökkentéséről szóló intézkedési program tervezete üdvözlendő és támogatandó, bár rendkívül megkésett – szögezte le az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) részére írt levelében Szabó Zoltán, a Levegő Munkacsoport témavezetője. Egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy téves a tervezet azon megállapítása, amely szerint hazánknak jelentős költségvetési kiadásokat idéz elő annak biztosítása, hogy a levegő PM10 koncentrációja az irányelvben meghatározott határértékeknek megfeleljen. Ennek éppen ellenkezője igaz: az intézkedések összességében jelentős költségvetési többletbevételt, illetve kiadáscsökkentést eredményeznek. További előnyük, hogy a gazdaság élénkítéséhez is hozzájárulhatnak. A tervezet, illetve az ahhoz tett szakértői javaslatok szerint ugyanis a közúti közlekedés résztvevőivel meg kell fizettetni az általuk okozott költségeket, beleértve a környezeti és egészségi károk költségeit. Ez önmagában is növeli az államháztartás bevételeit. További fontos szempont, hogy az eddigi gyakorlati tapasztalatok, valamint a modellek szerint növekszik a Magyarországon előállított és itthon maradó jövedelem. Mindez az intézkedések hatására a kevésbé energia- és szállításigényes, azaz korszerűbb gazdasági szerkezet kialakulásának, a piactorzító jelenségek csökkenésének, a jobb környezeti és egészségi állapotnak, valamint mindenekelőtt a hazai munkaerő nagyobb mértékű bevonásának lesz köszönhető.. A témával foglalkozó számos kutatás közül megemlítendő az Európai Bizottság megbízásából készült GRACE tanulmány, amely szerint több mint 1000 milliárd forinttal javulna a közjólét Magyarországon évente, ha a közúti közlekedés által okozott környezeti és egészségi károk költségét megfelelő adók és díjak formájában megfizettetnék a közlekedés résztvevőivel, és az így keletkezett többlet adóbevételt az élőmunkát terhelő adók és járulékok csökkentésére használnák fel. A bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékának megfelelő gyarapodást a tanulmány a környezeti és egészségi károk mérséklődéséből vezeti le, valamint abból, hogy a torzítások megszüntetésével az árak közelebb kerülnek a valóságos költségekhez, és így a gazdaság szereplői a mainál sokkal ésszerűbb döntéseket hoznak.