Az éghajlatvédelem egészségesebb és olcsóbb is

Jelentős közegészségügyi előnyökkel járna, ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékkal való csökkentése helyett 30 százalékot célozna meg az Európai Unió 2020-ig (az 1990-es szinthez képest) – ezt állapította meg az a tanulmány, amelyet nemrég jelentetett meg két nemzetközi civil szervezet készített. Az éghajlatvédelmi intézkedések ugyanis szükségszerűen más légszennyező anyagok csökkenésével járnak, és ez utóbbinak kedvező egészségügyi hatásai jól számszerűsíthetőek. Ezt tette most meg az Egészség- és Környezetvédelmi Szövetség (amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) és az Ártalommentes Egészségügyi Ellátásért elnevezésű szervezet.

A tanulmány szerint a légszennyezéshez köthető korai elhalálozások, kórházi kezelések, orvosi konzultáció és gyógyszerezés elkerülésével, valamint a betegség miatt kiesett munkanapok számának csökkenésével 2020-ra évente akár további 30,5 milliárd eurót lehetne megtakarítani az eredeti 20 százalékos célkitűzés 52 milliárd eurós éves megtakarításához képest. Az Európai Bizottság a 10 százalékpontos növelés költségét 46 milliárd euróra becsülte, vagyis 30,5 milliárdos megtakarítással számolva a kiadások kétharmada megtérülne. A kibocsátáscsökkentési cél 10 százalékpontos növelésével évi 3 millió kihagyott munkanap is elkerülhető lenne, ezzel növelve a gazdasági teljesítményt.

Az Európai Bizottság számításai szerint 2020-ig évente 230 000 ember hal meg idő előtt légszennyezés következtében. Ennek költsége, valamint a légszennyezéssel kapcsolatos egészségügyi kiadások az EU bruttó hazai terméke (GDP) 1,5-4 százalékának felel meg. A légzőszervi megbetegedések kezelésének költsége a tagállamok egészségügyi költségvetésének megközelítőleg 6 százalékát teszi ki. A teljes gazdasági kiesés évente –beleszámítva a kiesett munkanapokat, valamint a kórházi és egyéb költségeket – közel 102 milliárd euró.

A gyors cselekvés tehát pénzügyi szempontból is létfontosságú, hiszen ha 2010 helyett csupán 2015-ben növelnék 30 százalékosra a csökkentési célt, megközelítőleg 100 milliárd eurós egészségügyi megtakarítástól esne el az unió. Ha azonban még idén megváltoztatják a terveket, a teljes megtakarított összeg 163 milliárd eurót tenne ki. Az egy főre vetített egészségügyi megtakarítás összege Magyarországon lenne a negyedik legnagyobb, évente megközelítőleg 40 euró fejenként.

Az EU jelenlegi kibocsátáscsökkentési célja azonban „rugalmas”, vagyis a 20 százalékból 5-öt nem EU-tagállamokban történő beruházással is elérhet. A tanulmány ezzel szemben a kizárólag unión belüli gázkibocsátás-csökkentést szorgalmazza, mivel ellenkező esetben az éves megtakarítás legfeljebb 14,6 milliárd euró lenne.

A tanulmány számításai az úgynevezett CAFE módszerrel készültek, melyet az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is használ és elismer. Az eredmények konzervatívak, nem tartalmazzák például az éghajlatváltozás elkerüléséből (extrém éghajlati körülmények, természeti katasztrófák) adódó előnyöket, vagy a közlekedés átalakításából származó közvetett hasznokat, így a szív-és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések csökkenését sem. Mivel a szigorú éghajlatvédelmi intézkedések következtében javuló levegőminőség növelné az életszínvonalat és a várható élettartamot, a szerzők javasolják, hogy a lakosság életminősége és az egészségügyi költségek kapjanak nagyobb szerepet az éghajlatváltozásról szóló vitában.

Hírfigyelő