Az Európai Parlament visszalépést javasol a hatályos előírásokból

Szeptember utolsó hetében szavazott az Európai Parlament (EP) plenáris ülése az új légszennyezési szabályozásokról (Tiszta Levegő Irányelv, illetve Tiszta Levegő Stratégia) és a Városi Környezet Tematikus Stratégiáról.

Az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt terjesztette elő „a környezeti levegő minőségéről és a tiszta levegőt Európának elnevezésű programról” szóló irányelv tervezetét. Az új irányelv fő célja az emberi egészség védelme volt, hiszen évente körülbelül 360 ezren halnak meg Európában a légszennyezés miatt. A stratégia elsősorban arra tesz javaslatokat, hogy miképpen lehetne az egészségre káros hatásokat mérsékelni. Az irányelv új betartandó határértékeket ír elő legveszélyesebbnek tartott légszennyezőre, a két és fél mikrométernél kisebb részecskékre (PM2.5). Egy korábbi tanulmány szerint csupán-e szennyező miatt átlagosan egy évet veszít az életéből egy magyar állampolgár. A PM2.5-re az Európai Bizottság 25 mikrogramm/köbméter éves határértéket ajánlott, ehhez képest a parlament 20-at – fontos azonban tudni, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az emberi egészség szempontjából legfeljebb 10 mikrogramm/köbméter megengedhető, az Egyesült Államokban jelenleg 15 mikrogramm/köbméter a hatályos határérték. AZ EP javaslata szerint a PM2.5 határértékek várhatóan csak 2010-től lépnek életbe.

A magyar képviselők közül csak Becsey Zsolt (Fidesz) és Hegyi Gyula (MSZP) szavazott egy szigorúbb, az egészségünket ténylegesen védő határérték mellett.

A légszennyezés irányelvről az Európai Bizottság eredeti előterjesztése közel sem volt túlságosan nagyra törő az egészségügyi statisztikák ismeretében, ám az EP jelentéstevőjének, Holger Krahmer német liberális képviselőnek a javaslatai tovább igyekezett gyengíteni a jogszabályt. A Parlament döntésével olyan kiskapukat nyitott meg, melyek a gyakorlatban visszalépést jelentenek a jelenlegi légszennyezési előírásokból. Csupán 14 szavazatos többséggel elfogadták például, hogy egyes ipari területeken nem kell betartani a határértékeket. Ezt magyar részről a Fidesz, az MDF és az SZDSZ képviselői támogatták, míg a szocialisták ellene szavaztak, tehát ha csupán a magyar jobboldali és liberális képviselők nem támogatták volna ezt a módosítást, akkor nem lenne ilyen kiskapu az új szabályozásban. A zöldek és az Európai Szocialista Párt fellépése eredményeként szerencsére nem ment át az a néppárti módosító javaslat, mely el kívánta törölni a PM10-re (10 mikrométernél kisebb részecskékre) vonatkozó napi határértékeket. A magyar lakosok egészsége szempontjából különösen veszélyes változás lett volna ezen javaslat, hiszen míg hazánkban a nagyvárosokban a téli hónapokban szinte minden nap határérték felett van ennek a veszélyes szennyezőnek a koncentrációja, addig a nyári hónapokban igen alacsony mértékű ez a szennyezés. Sajnos azonban elfogadott a Parlament egy olyan javaslatot, mely szerint meteorológiai körülményekre hivatkozva egy évben 55 napon át lehet határérték felett a PM10 szennyezettség a jelenlegi 35 nappal szemben. Budapestet azonban nem igazán érintené egy ilyen változás, hiszen tavaly több mint 150 napon keresztül volt határérték felett a szennyezettség…

Az EP a gyengítések mellett néhány szigorítást is megszavazott. A holland szocialista Dorette Corbey javaslatára megszigorította az éves PM-határértékeket, a PM10-re az eredeti 40 helyett 33 mikrogramm/köbmétert javasolt, míg PM2.5 esetén 25 helyett 20 mikrogramm/köbmétert. A liberális jelentéstevő és néppárti szövettségeseinek nyomására viszont sajnálatos módon elfogadták azt a javaslatot, hogy a PM10-re vonatkozó jelenleg is hatályos határértékekre a tagállamok 4 plusz 2 évnyi halasztást kérhetnek – ellentétben az Európai Tanács álláspontjával, ahol a tagállamok miniszterei csak legfeljebb három éves halasztási lehetőséget javasoltak. A halasztási lehetőséget csupán három magyar képviselő nem szavazta meg: Gál Kinga (Fidesz), Olajos Péter (MDF) és Hegyi Gyula (MSZP), viszont Barsiné Pataky Etelka Fideszes képviselő még további haladékok mellett tette le a voksát. A légszennyezési irányelvről a végső döntés várhatóan csak jövőre születik, ám ha a képviselők nagy része továbbra is az autóipar érdekeit tekinti előrébbvalónak az emberek egészségével szemben, akkor csak visszalépést várhatunk az új szabályozástól, bármilyen nemes célokat is fogalmaztak meg eredetileg az előterjesztői.

Az irányelv sorsa még nem dőlt el véglegesen, hiszen az Európai Bizottság még véleményezheti a Parlament javaslatát, és az Európai Tanács jóváhagyása is szükséges az elfogadásához. Magyarországot az enyhítések közvetlenül nem érintik, mivel nálunk a szigorú határértékektől és előírásoktól nem szabad visszalépni. (Az Alkotmánybíróság emlékezetes határozata szerint ugyanis a környezetvédelem jogszabályokkal biztosított szintje nem csökkenthető.)

Az Európai Parlament plenáris ülése ugyanezen a napon fogadta el Hegyi Gyula jelentését a Városi Környezet Stratégiáról. A hétfői vita során felszólalásában a magyar jelentéstevő felvetésére Sztravosz Dimasz környezetvédelmi biztos elismerte, hogy az Európai Bizottság javaslatából hiányoznak azok a konkrét intézkedések, melyekkel el lehetne érni a stratégiában megjelölt célokat. Az elfogadott jelentés a városi környezetvédelmi programok, az épület- és közműfelújítások, valamint a tömegközlekedés uniós finanszírozását szorgalmazza, és sürgeti, hogy jusson uniós pénz az energiatakarékosságra, a lakóépületek felújítására és városi infrastruktúra, így például a távfűtés a korszerűsítésére. Az EP ösztönzi továbbá a zöldterületek arányának növelését és barnamezős beruházások támogatását a zöldmezős beruházásokkal szemben. A magyar képviselő jelentése kiemeli, hogy javulást a városok szennyezettségében csak az autóforgalom csökkentésétől és párhuzamosan a tömegközlekedés és kerékpározás feltételeinek javítástól várhatunk. Sajnos az autóforgalom csökkentését előíró javaslatot néppárti és liberális képviselők kiszavazták a jelentésből – valószínűleg a légszennyezési szabályozást is felhígító lobbi hatására.

Miközben Stockholmban a lakosság megszavazta, hogy vezessék be városukban a behajtási díjat, addig a fent említett lobbi hatására kiszavazták a behajtási díjra vonatkozó ajánlást is Hegyi Gyula jelentéséből. Pedig a díj hatására egy átlagos munkanapon 20-25 százalékkal csökkent Stockholm belvárosában az autóforgalom és 9-14 százalékkal mérséklődött az autók okozta légszennyezés.

A Városi Környezet Stratégia sorsáról a közeljövőben fog egyeztetni az EP magyar jelentéstevője Sztravosz Dimasz környezetvédelmi biztossal.

Simon Gergely

Kapcsolódó anyagok:
A módosító indítványok a légszennyezés irányelvhez:

A szavazás eredménye:

Az elfogadott Városi Környezet Stratégia jelentés:

A Városi Környezet Stratégia jelentés tervezetének rövid ismertetése:

Részecskeszennyezés Budapesten:

Hírfigyelő