A Levegő Munkacsoport 2011-ben

Nehéz, de tartalmas év volt 2011. Túl vagyunk a 23. éven, melyben a Levegő Munkacsoport elkötelezett szakértői csapata közgazdasági, jogi, településfejlesztési, építészeti, közlekedési, agrármérnöki és vegyi anyag témában képviselte alapvető értékeinket, igyekezett érvényesíteni a fő célt, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen Magyarországon.

Az elhúzódó válságban különösen védeni és fejleszteni kell legfontosabb erőforrásunkat: az embereket. Ezt kell tükröznie az állami költségvetésnek és az adórendszernek is. 2011-ben is elkészítettük javaslatainkat az államháztartás zöld reformjára. Összességében 1400 milliárd forint átcsoportosítását kezdeményeztük a 2012. évi állami költségvetésben. Javaslatainkat a kormány nem támogatta, a költségvetés előkészítőit és a parlamenti többséget idén is hidegen hagyta az a tény, hogy azok az országok, amelyek legalább részben bevezették a zöld adórendszert, mindenkinél könnyebben vészelik át a globális válságot, és a foglalkoztatási mutatóik is kiemelkedően jók.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyarországi gazdaságpolitikát erősen befolyásolják nemzetközi szervezetek, ezért kezdeményeztünk tárgyalást a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviselőjével. A megbeszélésen arra voltunk kíváncsiak, hogy a szervezet miért szorgalmaz olyan megszorításokat, amelyek rontják Magyarország állapotát. Irina Ivasenko viszont azt kérte, hogy a részéről elhangzottakat ne hozzuk nyilvánosságra...

Jó példája a zöldítési lehetőségnek az adótörvényekben a cégautók adóztatása, aminek jelenlegi formája indokolatlan előnyökhöz juttatja a társadalom amúgyis tehetős csoportjait a többiekkel szemben. Lukács András, szervezetünk elnöke tavaly az Európai Bizottság Adóügyi Főigazgatósága kérésére tartott erről előadást a cégautók adóztatási módozatait összehasonlító brüsszeli konferencián.

2011 novemberében Budapesten és számos vidéki városban szmogriadót fújtak, ezért ismét felhívtuk a figyelmet a szükséges intézkedésekre. Komoly mértékben közreműködtünk a kormányhatározatba foglalt PM10-csökkentési intézkedési program kidolgozásában. Az intézkedési program üdvözlésére és népszerűsítésére kiállítást készítettünk, amelyen bemutattuk a főként a közlekedésből és fűtésből származó szálló por egészségkárosító hatását és az ellene való védekezés lehetőségeit. Az első kiállításra az Országgyűlés Irodaházában került sor.

A

környéken lakókkal összefogva, a beruházókkal egyeztetve, elkerülő utak és zöldfelületek, tetőkertek kialakíttatásával sikerült csökkenteni Budapesten a Kőbánya-Kispest vasútállomás mellé épült KÖKI Terminál környezetterhelő hatását. Megvédtük a Magyar Nemzeti Múzeum nagy lombú, értékes fáit: a Pollack Mihály téri, nagyrészt üresen álló mélygarázs mellé nem épülhet egy másik. Kamionáradattól és rákkeltő cementportól mentette meg Dabast és környékét, és a Turján-vidék érzékeny természeti területét beavatkozásunk, amely nyomán nem épülhet meg a cementelosztó üzem Dabason.

A Levegő Munkacsoport azért küzd, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon éljen. Mindezt szakmai alapokon, politikai és gazdasági érdekektől függetlenül, következetesen és átláthatóan tesszük.

2012 a változások éve a civil társadalom, a civil szervezetek életében. Ahhoz, hogy a Levegő Munkacsoport folytatni tudja sokrétű munkáját a tiszta levegő, az életminőség javulása érdekében, mindenki támogatására szükségünk lesz.

A következő oldalakon részletesebben is ismertetjük 2011. évi tevékenységünket.


A Levegő Munkacsoport tevékenysége 2011-ben

Környezeti tanácsadás

Levegőtisztaság, zajvédelem

Zöld gazdaságpolitika

Fenntartható közlekedés

Településfejlesztés

Energiagazdálkodás

Természetvédelem

Duna és az Európai Duna Régió

Egészséges életmód

A civil társadalom erősítése

 

 


Környezeti tanácsadás

 


Levegőtisztaság, zajvédelem

 

  • Az áprilisi Critical Mass kerékpáros felvonuláson „Szűrőt a dízelekre, ne az emberekre!” jelszóval hívtuk fel a figyelmet a részecskeszennyezés (PM10) csökkentésének szükségességére.
  • Kezdeményezésünkre a Környezet- és Természetvédő Szervezetek XXI. Országos Találkozója (OT) állásfoglalást fogadott el a környezeti levegő minőségéről.
  • A Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta azt az ítéletet, amely szerint a közút kezelője köteles jelentős összegű kártérítést fizetni egy házaspárnak az életüket elviselhetetlenné és az ingatlanukat eladhatatlanná tevő hatalmas kamionforgalom miatt. A pert a Levegő Munkacsoport segítsége tette lehetővé.
  • Az október-novemberben országosan kialakult szmoghelyzet kapcsán ismét felhívtuk a figyelmet a szükséges intézkedésekre. Bár a hasonlóan kedvezőtlen időjárási helyzetek nem ritkák, a főváros továbbra is késlekedik a hatékony megelőző intézkedések megtételével.Kiállítást rendeztünk az Országgyűlés Irodaházában abból az alkalomból, hogy a kormány elfogadta a PM10 csökkentési intézkedési programot. A kiállítás megnyitója előtt a témáról tanácskozott a Fenntartható Fejlődés Bizottsága, ahol a környezetvédelmi tárca képviselői elmondták: a Levegő Munkacsoport jelentős segítséget nyújtott az intézkedési program elkészítéséhez.

Zöld gazdaságpolitika

  • Az Európai Bizottság Adóügyi Főigazgatósága kérésére a cégautók adózásáról szóló brüsszeli konferencián előadást tartott Lukács András a magyarországi helyzetről.
  • A Gazdasági és Társadalmi Tanács felkérésére a Lélegzet Alapítvánnyal közösen egy 750 oldalas tanulmányt készítettünk a zöld gazdaságélénkítés lehetőségeiről, amelyet a Magyar Közgazdasági Társasággal közösen szervezett konferencián vitattunk meg.
  • „Mekkora legyen az állami újraelosztás mértéke?” címmel, a Magyar Közgazdasági Társasággal és a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosával közösen sikeres konferenciát rendeztünk.
  • Többször is határozottan felszólaltunk az innovációra fordított kormányzati támogatások megvonása ellen – sajnos igen mérsékelt eredménnyel.
  • Tárgyalást folytattunk a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviselőjével. Meglepetésünkre csak kérdéseinket hozhattuk nyilvánosságra, a kapott válaszokat még a szervezetünk tagjai sem tudhatták meg.
  • Üdvözöltük a kormány tervét a hatékonyabb adóbehajtásra és egyúttal javaslatokat is tettünk ennek lehetséges módjaira. Néhányat javaslataink közül elfogadtak.
  • Üdvözöltük a baleseti adó bevezetésének tervét, rámutatva, hogy a Levegő Munkacsoport már évek óta sürgeti ezt az intézkedést.
  • A 49. Közgazdász-vándorgyűlésen mintegy 250 fős hallgatóság előtt tartott előadást a Levegő Munkacsoport elnöke a zöld államháztartási reformról.
  • Sikerrel léptünk fel és lobbiztunk a Parlamentben azért, hogy továbbra is maradjon meg a külföldi tehergépkocsik adója, hiszen eltörlésével további kamionok tízezrei zúdulnának útjainkra.
  • Ebben az évben is elkészítettük javaslatainkat az államháztartás zöld reformjára, 1400 milliárd forint átcsoportosítását sürgetve a 2012. évi állami költségvetésben. Hiába tény, hogy a zöld adórendszereket legalább részben alkalmazó államok (például a skandinávok) könnyebben vészelik át a globális válságot, és ami az egyik legfontosabb, hogy a foglalkoztatási mutatóik sokkal jobbak a mienknél, javaslatainkat a kormány nem támogatta. 
  • A zöld szervezetek delegáltjaként részt vettünk az Új Magyar Fejlesztési Terv, később Új Széchenyi Terv (Európai Fejlesztési Alapok) VOP Monitoring Bizottságának ülésein. Szorgalmaztuk, hogy a következő (2014-2020) fejlesztési időszakban
    • a vállalkozások csak visszatérítendő támogatást kapjanak;a K+F jellegű vagy egyéb közösségi célokat szolgáló költségekre (például örökségvédelem) nagyobb összegek jussanak;

    • az infrastrukturális beruházásoknál vegyék figyelembe az üzemeltetési költségeket (szennyvíz, hulladék, ivóvíz stb.);

    • az „üres”, „áru”-jellegű kommunikáció helyett a forrásokat a pályázók abszorpciós képességének javítására (kétoldalú kommunikáció) fordítsák.

Fenntartható közlekedés

  • A fenntartható közlekedéssel foglalkozó egyik legnevesebb intézmény, a New York-i székhelyű Közlekedés- és Fejlesztéspolitikai Intézet (ITDP) Budapesten nyitotta meg európai irodáját – a Levegő Munkacsoport irányítása alatt.
  • Nemzetközi összefogással – amelyben mi is részt vettünk – sikerült elérni, hogy az Európai Unió lehetővé tette a környezetszennyezés költségeinek beépítését a tehergépkocsik útdíjába.
  • Nagy érdeklődés mellett rendeztük meg a Közlekedéstudományi Egyesülettel közösen azt a konferenciát, amelyen bemutattuk a Levegő Munkacsoport és a Közlekedéstudományi Intézet közös tanulmányát a közúti és vasúti közlekedés költségeiről.
  • Az Európai Bizottság Adóügyi Főigazgatósága kérésére a cégautók adózásáról szóló brüsszeli konferencián előadást tartottunk a magyarországi helyzetről.
  • „Útdíj és törvény” címmel a Közlekedéstudományi Egyesülettel közösen rendeztünk konferenciát a tehergépkocsik kilométer- és szennyezésarányos útdíja mielőbbi bevezetésének elősegítésére.
  • Sikerrel léptünk fel és lobbiztunk a Parlamentben azért, hogy továbbra is maradjon meg a külföldi tehergépkocsik adója, hiszen eltörlésével további kamionok tízezrei zúdulnának útjainkra.
  • Brüsszelből érkező kerékpáros képviselők csapatát kötetlen beszélgetés keretében tájékoztattuk a hazai környezetvédelemről és az Európai Duna Régió hazai vonatkozásairól.
  • Felhívtuk a Fővárosi Önkormányzat figyelmét arra, hogy évi 50 milliárd forint többletbevételre tehetne szert a tehergépkocsik behajtási díjának szigorú beszedésével és egy dugódíjként is működő, gyorsan megvalósítható általános óradíjas parkolási rendszer bevezetésével. Statisztikai adatok elemzésével kimutattuk, hogy az önkormányzat évi 7 milliárd forint bevételtől esik el amiatt, hogy a díjköteles zónákba behajtó fuvarozók több mint 80 százaléka – jogsértő módon – nem fizeti meg a díjat. (Hat hónappal később az önkormányzat felmérése a gyakorlatban igazolta a Levegő Munkacsoport megállapítását.)
  • Civil szervezetekkel közös fellépésünk jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megegyezés született a Fővárosi Önkormányzat és a II. kerületi Önkormányzat között a budai fonódó villamos megvalósításáról.
  • A parkolási díjakból származó bevételek átlátható felhasználását és az egységes parkolási rendszer bevezetését sürgettük a fővárosnál. Egyre több városban ismerték fel, hogy a parkolási igényt vissza kell szorítani. Erre mutattunk be tanulságos példákat a városvezetésnek.Üdvözöltük az új buszsáv kialakítását a Budaörsi úton, amit már évek óta szorgalmaztunk. Sajnos az önkormányzat rossz bevezető kommunikációja miatt olyan erősnek mutatkozott az autós lobbi tiltakozása, hogy a fővárosi vezetés visszakozott és megszüntette ezt a buszsávot. Ugyanakkor nem sokkal távolabb megvalósult egy újabb buszsáv a Budaörsi úton.

Településfejlesztés

  • Sajtótájékoztatón ismertettük konkrét javaslatainkat a Fővárosi Önkormányzat Fehér könyvében vázolt problémák megoldására.
  • Bíráltuk a Dózsa György útra tervezett új múzeumok ötletét a kulturális területek, közgyűjtemények általános alulfinanszírozottsága tükrében.
  • Munkánk is hozzájárult ahhoz, hogy a helyi lakosság igényeinek megfelelően nem épül cementátrakó logisztikai központ Dabason, ugyanis a cementipari cég elállt beruházási szándékától.
  • Véleményeztük a Vidékfejlesztési Stratégiát, valamint észrevételt tettünk az uniós agrárpolitika gyakorlatához.
  • A gépkocsik elhelyezésre vonatkozó építési szabályozás átalakítását szorgalmaztuk az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesülettel, a Magyar Építési Innovációs Egyesülettel és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülettel közösen elfogadott nyilatkozatunkban. Ennek lényege az, hogy a parkolóhelyek kialakítása a jelenlegi normatív előírás helyett illeszkedjen a területre vonatkozó városfejlesztési célokhoz.
  • Ugyancsak javaslatokat készítettünk a fenti szervezetek és a táj- és kertépítők képviselőivel a zöldterületekre vonatkozó OTÉK szabályozás pontosításáról. A folyamatos átszervezések miatt azonban az OTÉK és az építési törvény módosítása jelenleg zárt ajtók mögött folyik a BM-ben.
  • Véleményeztük a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosítását, melynek hatására kikerült azon ökológiai magterületek beépíthetősége, melyeket 1989. október 23. előtt honvédelmi, rendészeti, közbiztonsági célra használtak, továbbá megjelentek árvízvédelmi szempontok és a barna zónás területek hasznosítását segítő kitételek is az elfogadott törvénymódosításban. Ennek ellenére összességében visszalépést jelent a változás, legtöbb javaslatunkat figyelmen kívül hagyták (például a termőfölddel és természetvédelemmel kapcsolatos ajánlásainkat).
  • Többször foglalkoztunk a nyári hővédelemmel, a hőszigetek kialakulása fékezésének lehetőségeivel. Közösen próbáljuk elérni a táj- és kertépítészekkel (ZÉOSZ, stb.), hogy megfelelő építési szabályozással és a zöldterületek, zöld tetők, falak növelésével mérsékelni lehessen a városokban is a hőséget.
  • Településfejlesztési tervek környezetvédelmi szempontú véleményezésével és a zöldterületek védelmével kapcsolatos tevékenységünk eredményeként értékeltük 2011. őszén a hírt, hogy a kormány visszavonta a Magyar Nemzeti Múzeum kertjébe tervezett mélygarázs építéséről a határozatot. Az elmúlt években sokat küzdöttünk ez ellen az értelmetlen, környezetromboló, de ismét és ismét előkerülő elképzelés ellen. 2009-ben pert nyertünk, ami a mélygarázst engedélyező korábbi hatósági határozat megsemmisítését eredményezte. A visszavont kormányhatározat egy 2010-ben újrakezdett eljárás eredménye volt, de az ügyben újabb pert indítottunk, aminek – valamint folyamatos lobbitevékenységünknek is – szerepe lehetett az őszi kormánydöntésben.
  • Készítettünk egy leporellót „Városaink magunk vagyunk” jelszóval, amelyben a lakosságot próbáljuk aktivizálni a környezetük javítása érdekében.Második évtizede foglalkozunk a települések kulturális örökségének védelmével. A Magyar Urbanisztikai Társaság és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közös rendezvényén ismertettük álláspontunkat a készülő örökségvédelmi stratégiáról. Javasoltuk, hogy a népi építészet hagyományainak fenntartható fejlesztése, a történelmi parkok és kertek ügye, valamint a műemléki területek közműmegoldásai nagyobb hangsúlyt kapjanak a stratégiában.

 

 

Energiagazdálkodás

  • Kezdeményezésünkre a Környezet- és Természetvédő Szervezetek XXI. Országos Találkozója állásfoglalást fogadott el a környezeti levegő minőségéről és az energiastratégiáról.
  • Az OECD tanulmányt készített az energiatámogatásokról, és a magyarországi rész megírására a Levegő Munkacsoportot kérte fel.
  • A Nemzeti Energia Stratégia tervezetéről sikeres szakmai fórumot rendeztünk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közösen. A társadalmi vitán megfogalmazottakból számos javaslat később beépült a stratégiába.
  • Az építőipar mélyrepülése miatt már nemcsak a fizikai dolgozók, de egyre több jól képzett mérnök is munka nélkül maradt. Javasoltuk, hogy az elmaradó nagy infrastrukturális beruházások helyét igyekezzenek az épületek, elsősorban a közintézmények energiatakarékos rendbetételével pótolni. Ugyanakkor arra is figyelmeztettünk, hogy a szűkös forrásokból a gondos előkészítést, a precíz terveket, az információ áramlását és a minőség ellenőrzését kellene támogatninéhányszáz szerencsés nyertes helyett.
  • Több cikket írtunk, valamint tanulmányt készítettünk az EU és a hazai energiapolitika energiatakarékosságra vonatkozó gyengeségeiről az Európai Klíma Alapítvány finanszírozásában.Előadást tartottunk a MATÁSzSz novemberi konferenciáján a távfűtés gyökeres korszerűsítésének szükségességéről. Javasoltuk a kiterjesztését a történelmi városrészekre is. Felkérést kaptunk az NFM-től a készülő távhőstratégia kidolgozásában való részvételre.

 

Természetvédelem

  • OT állásfoglalást kezdeményeztünk a dunai és tiszai hidrológiai, biológiai stb. kutatások erősítéséről.
  • A „Ne szennyezze a mezőgazdaság a vizeinket!” című HUSK-projekt keretében a szlovák CEPTA szervezettel közösen az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében vízminták növényvédőszer-szennyezettségét vizsgáltattunk meg. Az eredményekkel foglalkozó közleményünk számos helyen megjelent a sajtóban, aminek kapcsán egyeztetéseket folytattunk a Fővárosi Vízművekkel.
  • A vízszennyezések csökkentését célozva, kiadványokat készítettünk magyar és szlovák nyelven és tájékoztató fórumokat szerveztünk a gazdálkodók számára a környezetkímélő növényvédelem témájában.
  • A mezőgazdasági eredetű vízszennyezések következményeivel foglalkozó szakemberek részére megbeszélést szerveztünk, és angol nyelvű kiadványban hívtuk fel a figyelmet az ilyen vízszennyezés visszaszorításának a fontosságára.
  • Sikerült elérni, hogy bevonjanak minket a növényvédelem fenntarthatóvá tételét szolgáló nemzeti cselekvési terv elkészítését koordináló munkabizottságba. Határozatban állapította meg a Dunakeszi tőzegláp létét és kiterjedését a természetvédelmi hatóság, mely eljárást a Levegő Munkacsoport kezdeményezte a láp veszélyeztetettsége miatt. Területére az Auchan bevásárlóközpontot tervezett.

 

A Duna és az Európai Duna Régió

  • Részt vettünk az Európai Duna Régió Stratégiájának véleményezésében. Felhívtuk például a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaság érdemtelenül kevés figyelmet kapott.
  • (Az Európai Agrárpolitikát egyéb szempontból is aggályosnak tartjuk.)
  • Szorgalmaztuk mezőgazdaságban használt kemikáliák szigorúbb ellenőrzését a vízpartok közelében. Vizsgálatokat végeztünk szlovák szervezetekkel közösen a Duna vízminősége védelmében.
  • Szorgalmaztuk a szelíd vízi sportok és túrázás biztonságának garantálását a szabálytalanul közlekedő, zaj- levegő- és vízszennyező gépi hajtású, kedvtelésből tartott járművekkel szemben.
  • Együttműködtünk ez ügyben sportegyesületekkel és sportszövetségekkel. Véleményeztük a készülő Hajózási Szabályzatot.
  • Részt vettünk a VITUKI, a JNOB, az OKT hajózás és biodiverzitás védelmi vitáin.
  • Szorgalmaztuk a vízpartok rehabilitációját, és azt, hogy a közérdek védelmében rendeljenek el moratóriumot a vízpartok privatizációjára. (Több országban tilos lezárni, magánkézbe adni a vízpartokat.)
  • A bajai Zöld Országos Találkozón egy közös nyilatkozatot kezdeményeztünk a Duna és a Tisza szekciók részéről, amelyben szorgalmaztuk a hidrológiai, biológiai kutatások megerősítését, és a páratlan természeti értékeink határozottabb védelmét.

Egészséges életmód

  • Támogattuk a dohányzás szigorításáról szóló törvényjavaslatot.
  • OT állásfoglalást kezdeményeztünk a szelíd vízi sportok, a vízi turizmus fellendítése érdekében.

A civil társadalom erősítése

  • Sok civil szervezettel közösen felléptünk – konkrét javaslatokat is megfogalmazva – az új civil törvény zöldítése érdekében, amiben komoly sikereket értünk el.
  • Hiába tiltakoztunk az ellen, hogy a Nemzeti Civil Alap Tanácsa a zöld szervezetek demokratikusan megválasztott képviselője helyett önkényesen küldje saját emberét a környezetvédők „képviselője”-ként a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsba.
  • Közreműködtünk az Országos Környezetvédelmi Tanács munkájában, amely számos állásfoglalást készített a kormány számára (például energiastratégia, Dunai hajózás, PM10).
  • Több mint 60 szervezettel együtt tiltakoztunk a zöld ombudsman jogköreinek felszámolása ellen. Fellépésünk részleges sikerrel járt.

    Hírfigyelő